A leghíresebb francia márkinő élete rövid volt, de nagyon fényes. Elmondjuk, mi vezetett Madame de Pompadour sikeréhez.
Sorsdöntő jóslat
Valószínűleg a mi korunkban Madame de Pompadour márkiné elindíthatna egy képzést az ambícióról és a sikeres célmeghatározásról. Mindezt azért, mert már fiatalkorában is a vágyai mellett döntött, és soha nem tért le a tervezett útról.
A leendő márkinő 1721-ben született Jeanne-Antoinette Poisson néven. A lány apja feketepiaci értékesítéssel foglalkozott, de hamarosan csődbe ment és elhagyta a családot. A kis Jeanne Antoinette és édesanyja pártfogását Lenormand de Tourne vette át, akit a leendő márkinő biológiai apjának neveztek. De Tournay gazdag volt, és lehetősége volt jobb oktatást és ragyogó nevelést adni a lánynak.
Jeanne Antoinette körülbelül öt éves volt, amikor a tekintélyes olaszországi Szent Orsolya kolostorba küldték, de rossz egészségi állapota miatt a lány nem tudta befejezni tanulmányait. Hazaérve édesanyja egy jól ismert boszorkányhoz küldte a városba, aki megjósolta, hogy Jeanne Antoinette XV. Lajos király szeretője lesz. Ezt követően otthon a lányt tréfásan “kis királynőnek” hívták. De a leendő márkiné komolyan vette a jóslatot.
Lépések egy álom felé
Azután Jeanne Antoinette még kiemelkedőbb eredményeket tanúsított az oktatás iránt különböző területeken. A leendő márkinőt énekelni, táncolni, rajzolni, verset írni és zenélni tanították – már kiskorában belenevelték a művészet iránti finom ízlést és szeretetet. Apja, Lenormand de Tournhem környezete csodálta a lányt, aki éles eszének és jó megjelenésének köszönhetően irigylésre méltó menyasszonyjelölt volt.
Tizenkilenc éves korában Jeanne Antoinette feleségül ment de Tournhem unokaöccséhez, Charles Guillaume d’Ethiom kincstárnokhoz. A férj nem túl vonzó külsejét ellensúlyozta lenyűgöző gazdagsága, ezért a friss menyasszony egyetlen érzése a pénz iránti szerelem és a fényűző etioli birtok volt. A férje nagylelkű ajándékai – a régóta várt igenért cserébe.
A házastársa státusza ajtót nyitott Jeanne Antoinette számára a magas státuszú társadalom felé. A leendő márkiné minden utazást és eseményt arra használt, hogy új ismeretségeket kössön a palota kulisszák mögötti életéhez. A lány pragmatizmusa nagyon hamar meghozta gyümölcsét – Joseph Pari bankár megígérte, hogy bemutatja a királynak.
Az új ismeretségre támaszkodni azonban túl kockázatos volt, és Jeanne Antoinette saját kezébe vette a a dolgokat. Végigjárta azokat a helyeket, ahol a király gyakran megjelent. De csak a király kedvencével, de Châteauroux hercegnővel találkozott. A nő kitalálta Jeanne Antoinette céljait, és megparancsolta neki, hogy maradjon távol a királytól, de nem sokkal később betegségben meghalt.
Élet a palotában
Az egyik nő szerencsétlensége a másik sikere lett. Jeanne Antoinette a hercegnő halála után már sietett is az első báljára a Versailles-i palotába. A lány úgy ragyogott akár egy ókori görög istennő, maszkban és fényűző jelmezben jelent meg az ünnepségen. XV. Lajos király azonnal felfigyelt rá, és az egész estét a társaságában töltötte. Ettől a találkozótól kezdve Jeanne Antoinette a király személyes meghívásával megjelent a bálokon, és hamarosan a Versailles-i palotába költözött, az uralkodó kedvenceként.
XV. Lajos ekkor feleségül vette a lengyel király lányát, Mariat. De miután Leshchinskaya tíz örököst adott Franciaországnak, nem volt hajlandó megosztani az ágyát többet a férjével. A királytól csak hatalomra és státuszra volt szüksége, így a király szívében helyet kapó Jeanne Antoinette-et a királyné nem tekintette riválisának.
Jeanne Antoinette pedig fontosnak tartotta, hogy a palotában maradjon. Ezért úgy döntött, hogy nélkülözhetetlen lesz szeretője számára. Jeanne-nek elege volt a mindenféle ünneplésből, semmi sem lepte meg és nem örült a királynak. A márkinét a művészet érdekelte, így a király ezentúl minden nap új művészeket, írókat, tudósokat és filozófusokat hívott meg az udvarba, hogy velük töltsék az időt.
Jeanne Antoinette idővel bebizonyította, hogy nemcsak az ágyon osztozhat a királlyal, hanem az életen is. Részt vett a nemzetközi tárgyalásokon, és magas pozíciókra nevezett ki embereket. A király nagyra értékelte kedvencének diplomáciai tulajdonságait, aki gyakran minden tanácsadójánál jobban meg tudta határozni az emberek valódi szándékait, és képes volt helyes döntést sugallni.
Élete utolsó éveiben Pompadour márkiné egészségi állapota egyre rosszabb lett, és az udvari orvos megtiltotta neki a királlyal való intim kapcsolatot. A rosszindulatú kritikusok azt feltételezték, hogy a szoros testi kapcsolat hiánya megingatja a márkinő pozícióját, de XV. Lajos mélyen tisztelte kedvencét, és nem hagyta magára.
Az orvos eltiltása után a márkiné rájött, hogy a királynak előbb-utóbb egy másik nő lesz a szeretője. A nőket tehát a királynak most a márkinő választotta ki, és ebből a célból inkább a csinos, de ostoba és nem túl ambíciózus lányok mellett döntött, akik nem tudták felülmúlni őt kedvese szemében.
Jeanne Antoinette az élete utolsó napjáig a király barátja maradt, elkísérve őt az üzleti utakra. Pompadour márkinő negyvenhárom éves korában halt meg nyelőcsőrákban. Ő volt az első nem királyi személy, akit az a megtiszteltetés ért, hogy Versailles-ban halt meg.
Befolyása a művészetre
A márkinő valóban egyedülálló nő volt. Voltaire-t, Charles Louis de Montesquieu-t, Francois Bouchert és az értelmiségi elit sok más képviselőjét pártfogolta. Jeanne Antoinette-nek sikerült megnyitnia a híres Sevres porcelánmanufaktúrát, amely a termékek minőségét tekintve a kínai porcelánhoz hasonlítható. Még egy saját rózsaszín árnyalatot is kifejlesztett Rose Pompadour néven.
A márkinő kortársai arról álmodoztak, hogy egy nap a helyébe léphessenek, vagy legalábbis ugyanolyan ruhatáruk legyen. Nem csak a kiváló anyagokat és a sok ékszert irigyelték tőle – Jeanne Antoinette kialakította saját egyedi stílusát, amely hatással volt a divatra. A nőies ruhákat és fűzőket sikerült ötvöznie a férfi ruhatár elemeivel, ami enyhe hanyagságot adott az imázsához.
A márkinő Franciaország kulturális életének kiszolgálása során sem feledkezett meg magáról. Jeanne Antoinette személyes szükségleteire rengeteg pénzt költöttek, legyen szó ingatlanvásárlásról, szórakoztató rendezvényekről vagy étkezésekről. A márkinő naponta háromszor pezsgőt ivott, mellé szarvasgombát és csokoládét fogyasztott. Ezek a költségek azonban elhalványultak a márkinő által az államnak nyújtott előnyök mellett.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
Hasonló bejegyzések:
A ruandai szívek királynője: Rosalie Gicanda életének és küzdelmének tragikus története
Hogyan változtatta meg a szex a világtörténelmet?
Örök stílusikon: Ettől lett ennyire népszerű a Brigitte Bardot jelenség
Egy magazin címlapjáról Hitler fürdőszobájáig: Lee Miller hihetetlen története, aki csúcsmodell karrierjét lövészárkokra és koncentrációs táborokra cserélte
Mary Poppins fényképezőgéppel: Hogyan lett egy New York-i nevelőnő a 20. század közepének legszimpatikusabb utcai fotósa
