Néha nehézséget okoz saját vagy mások viselkedésének megértése? Talán ez a három tény az agyad működéséről segít egy kicsit.
Igazságok az agyadról, amik sok mindent megmagyaráznak
Egyéni kognitív képességeinktől függetlenül az agyunk elég félelmetes. Azt mondják, hogy a tudósok még csak hozzá sem kezdhettek az emberi agy újrateremtéséhez, vagy egy olyan gép kifejlesztéséhez, amely hasonló teljesítményre képes, mint ez a vaskos idegcsomó a koponyánk alatt.
Valahol ebben a csomóban vannak a válaszok sok olyan kérdésre, amelyek évezredek óta foglalkoztatják az embereket: Miért vagyunk olyanok, amilyenek vagyunk? Miért különböző a személyiségünk? Mi befolyásolja viselkedésünket? Annak ellenére, hogy a neurológusok sok izgalmas és megvilágosító tényt fedeztek fel az agyunkról az elmúlt néhány évtizedben, valószínűleg eltart majd egy ideig, amíg teljesen megértik azt.
Ami az elveket illeti amik szerint gondolkodunk, zseniális kis idegkötegünknek többek között a következő három sajátossága ismert, amelyek messzemenő következményekkel járnak mindennapjainkra és életünkre nézve.
1. Az agyad miatt alig tűröd a bizonytalanságot
Archy de Berker adattudós 2016-ban a következő kísérletet hajtotta végre: az alanyokat arra kérte, hogy egyfajta számítógépes játék részeként fordítsák meg a sziklákat. Néhány sziklatömb alatt kígyók voltak, és az alanyok (enyhe) áramütést kaptak, amikor megfordították. A többi szikla rendben volt. Eleinte logikusan ki lehetett következtetni, hogy mely kövek alatt lapul az áramütés, de aztán fokozatosan bevezették a kiszámíthatatlanságot, ahogy a kígyók észrevétlenül mozogni kezdtek.
Kezdetben, ahogy az várható volt, az alanyok stresszszintje a bizonytalanság növekedésével nőtt. De aztán, ahogy nőtt az áramütés valószínűsége, elképesztő dolog történt: a stressz szintje ismét csökkenni kezdett. Tehát ha nem tudjuk, mi fog történni, az jobban megterhel minket, mint az, hogy tudjuk, hogy valami rossz fog történni.
Ez elsőre egyértelműen hangzik, de mégis óriási hatással van mindennapjainkra. Akár észrevesszük, akár nem, hajlandóak vagyunk áldozatokat hozni, és rengeteg esélyt feladni a biztonság és a tisztaság érdekében. Például néhány ember szívesebben marad egy olyan munkahelyen, amelyet utál, mintsem felmondjon és továbblépjen. Vagy olyan kapcsolatban, amelyben boldogtalanok. Mások úgy döntenek, hogy figyelmen kívül hagyják azokat a tényeket, amelyek sok kérdést megválaszolatlanul hagynak, vagy hazugságnak tekintik őket, és ehelyett hisznek egy alternatív igazságban, amely biztonságérzetet ad nekik – ezt a jelenséget például a koronajárvány idején figyelték meg. Különösen összetett és bizonytalan helyzetekben szomjazunk a tisztánlátásra, és könnyen manipulálhatóak vagyunk olyan emberek által, akik adnak nekünk valamit.
2. Az agyad soha nem engedi, hogy olyannak lásd a világot, amilyen
Számtalan, eredendően kaotikus érzékszervi benyomás bombáz bennünket minden másodpercben, de amit észlelünk, az nem összefüggő színek, hangok és textúrák. Hanem fák, melegítők, emberek és mézescsuprok. Agyunk megszervezi helyettünk a világot, információk millióit zárja ki, egyesíti a dolgokat, és elvakít minket sok részletben. Így felismerjük az összefüggéseket és a jelentést, és nem kell állandóan újra tájékozódnunk és igazodnunk. Ezért ösztönösen besorolunk minden embert akivel találkozunk, bizonyos kritériumok szerint. Nő, szőke, sötét bőrű, vékony -, amelyekhez általában olyan információkat is társítunk, amelyeket nem a felfogásunkból, hanem az emlékezetünkből vagy a társadalmi tapasztalatainkból kapunk.
Elizabeth Loftus amerikai kutató az 1970-es években a következő kísérletet végezte: két tesztalanycsoportnak ugyanazt a videót mutatták be egy közlekedési balesetről. Az A csoportot ezután megkérdezték: “Mekkora sebességgel ütközött az 1- es autó a 2-es autóval?” A B csoportot megkérdezték: “Mekkora sebességgel ütközött az 1- es autó a 2-es autóval?” Az A csoport 50 kilométer/órára becsülte az átlagsebességet, a B csoport 65 kilométer/órát gépelt, és azt is elmondták, hogy láttak a baleset helyszínén törött üveget, bár a videoklipen egyiket sem lehetett látni.
Egyesek most azt mondanák, igen, igen, a keretezés régi szokás, de ez a régi szokás nagyon fontos. Az, hogy hogyan látjuk a világot, attól függ, milyen nyelven beszélünk, mit várunk el, hogyan formálnak minket, és még néhány plusz dolog. Soha nem lehetünk pártatlanok. Emellett rengeteg más lehetséges nézet is van, amelyek éppúgy helyesek vagy helytelenek, mint a miénk.
3. Az agyad arra késztet, hogy jobban ráugorj a negatívra, mint a pozitívra
A legtöbb ember ismeri azt a jelenséget, hogy amikor 99 dolog jól megy, feldühödnek egy dolog miatt, ami nem működött. Az evolúcióbiológusok ezt általában azzal magyarázzák, hogy alapvetően fontosabb számunkra, hogy felismerjük a veszélyeket és reagáljunk rájuk, mint hogy örüljünk valaminek, ami nem veszélyes. Ugyanis ha csak egy veszélyt alábecsülünk, az a végünket jelentheti. Valójában ennek az elvnek megfelelően alakítjuk ki (elő)ítéleteinket. Ha egyszer egy férfi súlyosan megbánt minket, a többi öt férfire már nem fogunk odafigyelni, akik jól bántak velünk -magyarázzák a szakemberek.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
Hasonló bejegyzések:
5 negatív gondolat, ami vonzza a magányt
Szerelemfüggőség: Miért válnak az érzések kábítószerré?
Nem minden olyan szörnyű: 7 előnye a szakításnak, amiről mind megfeledkezünk
Örök stílusikon: Ettől lett ennyire népszerű a Brigitte Bardot jelenség
Frizura horoszkóp 2022: Ez a tökéletes hajszín a csillagjegyedhez
