Forrás:Pinterest

5 végzetes interjúhiba álláskereséskor, és hogyan kerüljük el őket

Megosztom:

Foglalkoztatási szakértők elárulták, hogy milyen hibákat követünk el leggyakrabban, és miért bosszantjuk annyira a toborzókat és a potenciális munkaadókat.

Hol bukunk el?

Ha zseniális önéletrajzunk van, és kifejezetten az interjúhoz készítettük? Ez nem garancia a sikeres elhelyezkedéshez. Sőt, egy begyakorolt ​​beszéd, egy remek öltözet és a személyes eredményeink összeállított listája is ellenünk játszhat – ha ezt az öt hibát elkövetjük egy toborzóval folytatott beszélgetés során.

Nem neveztük meg azt a pozíciót, amelyre pályázunk

A toborzónak nem szabad kitalálnia, hogyan látjuk a jövőbeni szakmai utunkat. Még ha egész életünkben ugyanabban a pozícióban dolgoztunk is, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy „minden le van írva az önéletrajzunkban”, és a toborzó már tudja, kik vagyunk és milyen pozíciót töltöttünk be. Ne féljünk azonnal megnevezni a kívánt pozíciót – ez nem csak jó jel, hanem egyértelmű jelzés a HR felé, hogy tudjuk, mit akarunk. És ez egy nagyon jelentős pozitívum.

Zavar

Itt egyszerre két pontot értünk. Először is, az emberek gyakran, amikor múltbeli munkájukról beszélnek, emlékezni kezdenek életük minden szakaszára, az óvodától kezdve. Ami nagy hiba.

Sőt, még ha az óvoda és az iskola is vígan kimarad a beszélgetésből, az is helytelen, ha a legelső munkahelyről kezdjük el mesélni a tapasztalatainkat. Mindig az utolsó helyről induljunk, és így térjünk vissza a múltba. Az utolsó munkahely a legfrissebb és legrelevánsabb tapasztalat, és ezért a legértékesebb információ is a toborzó számára.

Másodszor, az a személy, aki össze van zavarodva a dátumokban és nem emlékszik, mikor végzett az iskolában, vagy dolgozott egyik vagy másik helyen, nem meggyőző. Itt azt gondolhatják, hogy vagy nagyon ideges vagy (ami persze normális, de akkor is tudnod kell uralkodni magadon), vagy (és ez sokkal rosszabb), hazudtál valahol, és most összezavartak a tények. . Mindkettő elfogadhatatlan, ha munkát akarsz kapni.

“Csináltam” a “csinálom” helyett

Már az iskolában is tudjuk, mi a különbség a tökéletes és a tökéletlen igék között. Ha arról beszélünk, amit „csináltunk”, akkor a munka folyamatára, annak funkcionalitására összpontosítunk, nem pedig az elért eredményeinkre. Mindeközben, bármilyen egyértelműnek is hangzik, egy interjú is eladás. Eladjuk magunkat, szolgáltatásainkat, ami azt jelenti, hogy meg kell mutatnunk, milyen eszközökhöz jut a cég azáltal, hogy „megvesz” minket. Sokkal fontosabb, hogy egy toborzó tudjon a munkánk eredményéről. Ebben az értelemben a „csináltam” forma konkrét példákkal alátámasztva világosabb képet ad arról, hogy mit értünk el és mit fogunk tudni elérni a jövőben.

Azt mondod, hogy „mi” az „én” helyett

Remek a csapatszellem, jó az együttlét érzése! És mindez nagyon értékes és tökéletesen szolgálja a munkádat, de akkor – amikor már munkába álltál, és elkezdtél kommunikálni a kollégákkal.

De az interjú egészen mást kíván meg. Itt sokkal fontosabb, hogy aktív individualista álláspontot mutass be, és mindenekelőtt az elért eredményeidről beszélj. Amikor jelentkezel egy állásra, fontos, hogy a toborzó tudja, milyen szerepet játszottál a korábbi cég sikerében. Értékelned kell a személyes hozzájárulásodat, mivel minden munkáltató, aki úgy dönt, hogy alkalmaz, tudni akarja, hogyan tud személyes hasznot húzni belőled. 

Ne digitalizáld az eredményeidet

Amióta az előző munkahelyeden elkezdtél egy projekten dolgozni, 20%-kal nőtt az értékesítés? Csodálatos! A diákjaid 100%-a bekerült a rangos egyetemekre, miután felkészítetted őket? Csodálatos! Emlékezzen minden eredményedre – még az első pillantásra a legjelentéktelenebbekre is. És feltétlenül fordítsd le őket számokra. Az interjún fontos, hogy ne csak azokról a projektekről, feladatokról, termékekről beszélj, amelyeken dolgozotál, hanem az is, hogy megnevezd a korábbi munkahelyeken mérhető számokat.  A sikert nehéz „megérinteni”, de a számok már konkrét mutatók, amelyek valódi benyomást keltenek. Ha úgy tűnik, hogy a munkád eredményeit nem lehet megszámolni, gondold át alaposan – valójában nincsenek olyan szakmák, amelyeket ne lehetne mérhető mutatókra (pénz, idő, kamat, mennyiség stb.) lefordítani – mondják a szakemberek.

Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!

kapcsolat