A Déja Vu jelenség: Mi történik valójában, ha ilyen érzésed van?

Sajnos ha folyamatosan olyan helyzetekbe kerülsz, amelyek gyanúsan ismerősnek tűnnek számodra, akkor nem vagy nagy látnok. Sőt, a gyakori „déjà vu” érzések olyan súlyos problémákat jelezhetnek, amelyek létezéséről még nem is tudsz.

Deja vu – mi ez?

A “déjà vu” kifejezés a francia nyelvből érkezett hozzánk, és szó szerint azt jelenti, hogy “már láttam”. Manapság azt az érzést írják le vele, amikor úgy gondolod, hogy olyan helyzetben vagy, amely valamilyen megmagyarázhatatlan okból már ismerős számodra. A kifejezést először egy Emil Boyrac nevű filozófiaprofesszor használta 1876-ban a Revue Philosophique tudományos folyóiratban megjelent cikkében, ahol leírta saját tapasztalatait egy ilyen szenzáció átélésével kapcsolatban. A „deja vu” kifejezés azonban csak két évtizeddel később vált általánosan elfogadott tudományos kifejezéssé, amikor a francia neurológus F.L. Arnault hivatalosan is javasolta a használatát az orvos-pszichológiai társaság ülésén. Tehát mi történik valójában, amikor déjà vu-t tapasztalunk? Van-e tudományos magyarázat erre a jelenségre?

Deja élmények

1983-ban Dr. Vernon M. Neppe kiadta az első könyvet, amelyet teljes egészében ennek az érzésnek a tanulmányozásának szenteltek. A Déjà Vu pszichológiájában körülbelül 20 típusú deja-élményt írt le, köztük a „már hallottakat” (déjà entendu), a „már észben lévőket” (déjà pensé), valamint a „már elmondottakat” (déjà raconté). Ezenkívül Neppe általános magyarázatot adott a jelenségre, amely bármely típusára alkalmazható. A deja “bármilyen szubjektív nem megfelelő érzés, amely szerint a jelen tapasztalata egy meghatározatlan múlthoz hasonlít”.

De Neppe még tovább ment, és 2009-re a “déja” tapasztalat osztályozásában már 34 változata volt ennek az élménynek. Némelyikük annyira elvont volt, hogy rendkívül nehéz megragadni a lényegüket anélkül, hogy megtapasztalnánk őket. Például a déjà paradoxon a „deja” különböző tapasztalatai, amelyek hasonlónak tűnnek, a déjà halluciné pedig az az érzés, hogy ami egy adott időpontban történik, az már korábban megtörtént a hallucinációidban. Mindazonáltal ma a tudományos közösség hivatalosan elismeri a “deja” tapasztalat 31 változatát (a Neppe által javasolt 34-ből).

Miért tapasztalják a szórakozott emberek gyakrabban a déjà vu-t, mint mások?

A déjà vu érzés misztikus élménynek tűnhet. A tudósok szerint azonban ennek semmi köze a jövő előrelátásának képességéhez. Valószínűleg abban a pillanatban, amikor déjà vu-t tapasztalsz, az agyad egyszerűen egy kicsit lassabban működik, mint általában. Nem tud megbirkózni a feldolgozandó információáramlással.

A kutatások is alátámasztják ezt az elméletet. Alan Brown, a Southern Methodist University pszichológia professzora szerint a figyelmetlen emberek nagyobb valószínűséggel rendelkeznek déjà vu élményekkel. „Mivel gyakran „autopilótán” élünk, környezetünk nagy részét tudattalan szinten érzékeljük – magyarázza. „Amikor bekapcsoljuk a „teljes tudatosság” módot, a „kettős észlelés” élményét tapasztaljuk. Érezhetjük, hogy a környezet már ismerős számunkra, mert valamikor korábban láttuk, de öntudatlanul. Így például, amikor séta közben SMS-t írsz valakinek (ha elég jól koordinált vagy a többfeladatos munkavégzéshez), az agyad emlékszik az elhaladó emberekre és helyekre, még akkor is, ha nem veszel róla tudomást.” És akkor, amikor szándékosan ugyanazokra a tárgyakra figyelsz, úgy tűnik neked, hogy láttad őket korábban, csak nem emlékszel rá – mikor és milyen körülmények között.

Mi válthat ki gyakori déjà vu érzéseket?

2014-ben a Sheffield Hallam Egyetem egy 23 éves férfi esetét tanulmányozta, aki „tartós déjà vu-tól” szenvedett. Három éven keresztül úgy érezte, hogy naponta szembe kell néznie olyan helyzetekkel, amelyeket már ismert. A férfi azt mondta, hogy úgy érezte, „időcsapdába” esett. Végül abbahagyta a tévéműsorok nézését és a magazinok olvasását is, mert meg volt győződve arról, hogy már ismeri azok tartalmát.

A vizsgálat részeként kiderült, hogy a férfi fokozott szorongástól szenvedett, de egyébként testi-lelki állapota a normál tartományon belül volt. Aztán a tudósok azt találták, hogy a “déjà vu” hatás előfordulási gyakorisága és az ember szorongásának szintje elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. „A mi esetünkben – számolt be később egy jelentésben a Sheffield Egyetem pszichológiaprofesszora, Hallam – a déjà vu megtapasztalása okozta stressz maga is a déjà vu előfordulásának növekedéséhez vezethet. Hasonló kapcsolat figyelhető meg más szorongásos állapotokkal is. Például pánikrohamok esetén.

Utazás és déjà vu: miért érezzük néha úgy, hogy már jártunk valahol?

Nem ritka, hogy a sokat utazó emberek átélik ezt az érzést. A déjà vu ezen sajátos típusát déjà visité-nek hívják, és Dr. Vernon M. Neppe kutatásai szerint ez meglehetősen gyakori. Legalább két okból érezhetünk ilyesmit.

Először is, már tényleg meglátogathattuk ezt az állítólagos ismeretlen helyet, például amikor nagyon kicsi gyerek voltunk. De felnőtt korban könnyű elfelejteni. Másodszor, a „déjà vu” érzése annak köszönhető, hogy már láttauk ezeket a helyeket a tévében, filmben vagy az Instagram hírfolyamában. Természetesen az elektronikus képek különböznek a valódi tájaktól, de ettől még befolyásolhatják felfogásunkat. „Agyunk mindig kapcsolatokat keres” – magyarázza Alan Brown. „Ennek eredményeként néha „láncok” jelennek meg az elménkben, amelyeknek semmi közük a valósághoz.

Az agyunk tesztel bennünket?

A “déjà vu” hatásának tanulmányozását bonyolítja, hogy szinte lehetetlen újrateremteni a laboratóriumban. Ez az érzés hirtelen jelentkezik, és gyorsan el is tűnik. 2016-ban azonban Akira Robert O’Connor, a St Andrews-i Egyetem pszichológiai és idegtudományi vezető oktatója megtalálta a módját, hogy hamis emlékeken keresztül kiváltsa a deja vu-t. Kísérlete tantárgycsoportnak nevezett szavakból állt, amelyek ugyanarra a témára vonatkoztak, de ezek közül a legnyilvánvalóbb (összekapcsolja őket) mindig kimaradt. Például azt mondta, hogy “párna, ágy, éjszaka”, de nem mondta azt a szót, hogy “aludj”. Ugyanakkor a résztvevők agya automatikusan kiegészítette a képet, és lefekvés emlékei jártak az elméjükben. „Amikor [alanyaikat] később megkérdezték, hogy hallották-e az „alvás” szót,azt mondták, nem emlékeznek rá, bár a szó nagyon ismerősnek tűnt” – mondta O’Connor.

Az is érdekes, hogy a kutató azt találta, hogy a kísérlet során az agynak a döntéshozatalhoz (és nem az emlékezethez, ahogy logikus lenne feltételezni) kapcsolódó része aktiválódott a résztvevőkben. O’Connor arra a következtetésre jutott, hogy ily módon “az agy elülső régiói valószínűleg tesztelik a memóriánkat, és jeleket küldenek, ha bármilyen hiba van a memóriában”.

Neurológiai problémák és gyógyszerek: hogyan befolyásolják a déjà vu érzést?

Nemcsak a betegek fokozott szorongása okozhat gyakori déjà vu érzéseket, hanem komolyabb neurológiai problémák is. Például, ha az agyunknak különböző területei rosszul működnek, vagy rosszkor aktiválódnak, nagyobb valószínűséggel eshetünk a „déja vu” effektus csapdájába. A legtöbb esetben ez a rövid és hosszú távú memóriának köszönhető – a kapott információ közvetlenül a hosszú távú memóriáért felelős osztályhoz irányítható. Így az agyunk összezavarja magát, és úgy tűnik számunkra, hogy valamikor a múltban volt egy igazi élményünk.

A gyógyszerek – pontosabban bizonyos kémiai vegyületek – szintén deja vu-t válthatnak ki. Természetesen mindannyian hallottunk a gyógyszerek olyan mellékhatásairól, mint a hányinger vagy a fejfájás. Az utóbbi időben azonban kiderült, hogy a gyakori déjà vu érzések is szerepelhetnek ezen a listán. 2001-ben a Clinical Neuroscience folyóirat cikket közölt egy 39 éves férfiról, akinél heves deja vu-rohamok alakultak ki, amikor dopaminszint-növelő influenzagyógyszert vett be. Egy másik eset 2007-ben rávilágított a kapcsolatra a gyakori déjà vu-érzések és a szerotonintermelésben szerepet játszó anyag között – ebben az esetben az 5-HTP-kiegészítés. „Mivel az orvos szerint ez nem gyógyszer, úgy döntöttem, folytatom a szedését” – mondta az áldozat. Van egy érzésem, hogy már mindent láttam, ami velem történik. Nem ijedtem meg, de rájöttem, hogy nem emlékszem ezekre a dolgokra. Ennek ellenére úgy tűnt, hogy emlékszem rájuk” – számolt be róla az illető.

Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!