A női nadrág története, avagy az erő szimbóluma

Máglyától a kifutóig jutott a női nadrág a történelemben.

A nők sokáig nem viselhettek nadrágot, csupán szoknyát, még olyan tevékenységek végzéséhez sem, mint például a lovaglás. Nézzük, hogy jutottunk el odáig, hogy teljesen természetes, sőt sokkal gyakoribb viselet lett a nadrág a nőknél, mint a szoknya.

Az elsők nők, akik nadrágba bújtak

Néhány országban törvénybe is iktatták, hogy a nők nem viselhetnek nadrágot, de mindig akadtak olyanok, akik sportoláshoz, utazáshoz vagy a nemi szerepek elleni lázadás céljából viselték. Jeanne d’Arc híres volt róla, hogy férfiként, pontosan apródként öltözködött és férfipáncélt húzott a 15. században, így akarta megvédeni magát a nemi erőszaktól, valamint a csatatéren, végül részben emiatt is került máglyára.

Az 1789-es francia forradalom idején is sok nő bújt nadrágba, ezért Párizsban törvényt hoztak, ami csak akkor engedi meg a női nadrágot, ha a városi hatóságok ezt jóváhagyják. Női regényíró George Sand szerette volna eltöröltetni ezt a törvényt a 19. században, de érdekes, hogy végül csak 2013-ban függesztették fel.

1850-ben Amelia Bloomer, nőjogi aktivista népszerűsítette azokat a térdig vagy bokáig érő fazonokat amelyeket Elizabeth Smith Miller készített el a kérésére, de nem váltak igazán népszerűvé.

Csak az 1910-es évektől nyert új lendületet a női nadrágért folytatott küzdelem. A párizsi tervező, Paul Poiret török nadrágra hasonlító ruhát tervezett, ami közvetlenül a bokák felett szűkült össze. Nagy ellenállás alakult ki ezekkel az úgynevezett háremnadrágokkal szemben. Amikor Poiret nyilvános lóversenyre látogatott el nadrágos modellek társaságában, bottal kellett megvédenie őket a dühös tömegtől. Ennek oka pedig, hogy ebben az időben a nadrágos nőket csak pornográf illusztrációkról ismerték. A lábak és az ágyék ábrázolását mélyen illetlennek tartották. Berlinben még forgalmi dugók is alakultak ki, amikor egy nadrágos hölgy sétált az utcán.

Később bizonyos alkalmakkor már elfogadhatóak voltak, vagyis meghatározott időpontokban viselhették a háziasszonyok, pizsamaként vagy kerékpározáshoz.

Változás szele

Az első világháború véget vetett a szigorú öltözködési szabályoknak, amikor sok nőnek kellett munkát vállalnia. Olyan munkaruhát kaptak, amit korábban a férfi alkalmazottak viseltek, a női gyári munkások például overallt hordtak. Azt, hogy a nők férfi ruhát viseltek, nem tekintették a nemek közötti határsértéseknek, inkább kényelmes, átmeneti jelenségnek a háború idején. Amint a háború véget ért, visszatértek a patriarchális divatszabályok.

Az 1920-as és ’30-as évekre olyan hírességek, mint Marlene Dietrich, merészen nadrágkosztümöt viseltek a filmbemutatókon (a Chanel jóvoltából), és a legmerészebb dolognak pedig Katharine Hepburnben a nadrágja számított – mondja Emma McClendon a Divat-Technológiai Intézet és Múzeum munkatársa a Huffpostnak.

Coco Chanel, az úttörő

Coco Chanelnek sok mindent köszönhetünk, nincs ez másképpen a nőket érintő öltözködési szabályokat tekintve – írja a Sister Magazin. Az 1920-as években a francia divattervező nadrágot készíttetett magának, amiben könnyebben fel tudott szállni a ringó a velencei gondolákra. A legendás jacht nadrágjának előfutára született meg ekkor; széles nadrág minden szabadidős tevékenységhez, de bizonyos eleganciát is sugárzott.

A francia tengerparton tett kirándulás során Chanelt a férfi ruházat ihlette meg. Egyenes, széles matróznadrágot használt, és olyan kiegészítőket vezetett be, mint a nők nyakkendői. Chanelnek sikerült, amibe sok tervező korábban belebukott: felszabadítani a nők széles tömegeit a szigorú patriarchális divatszabályok alól. Hadat üzent a fűzőnek, valamint a csipkének és sallangnak. Az egyik első tervező, aki merte használni a pamutot a ruháihoz, egy olyan szövetet, amiből korábban csak férfi fehérneműket varrtak. A puha és rugalmas anyag ideális volt a kényelmes ruhadarabokhoz és a háború után kedvező áron volt kapható. Így Chanel nemcsak forradalmasította a divatipart, hanem szakított a kitartó nemi sztereotípiákkal is. A mottó a divaton keresztül az emancipáció lett.

Le Smonking

Amíg a női nadrágot a társadalom teljes mértékben elfogadta, még néhány évtizednek el kellett telnie, amíg Yves Saint Laurent divattörténelmet írt és megalkotta a női szmokingot, amit Le Smokingnak nevezett el. 1966-ban készítette el, és Catherine Deneuve volt az első vásárlója 1967-ben. Híres színésznők, például Liza Minelli, Lauren Bacall és Bianca Jagger követték a példáját. Utóbbi a nadrágkosztüm fehér változatát választotta esküvőjére, Mick Jagger rock sztárral.

Sőt, a Le Smoking a modern munkaruhákat is forradalmasította. Yves Saint Laurent alkotása világszerte utat nyitott az irodabarát női nadrágkosztümök előtt. A nemi szerepekre gyakorolt ​​messzemenő hatása és a patriarchális divatrendekkel való szakítás a divatfotózásban is megmutatkozott. A Vogue tiszta fekete-fehér képekben mutatta be a női szmokingot androgün modellekkel.

Karl Lagerfeld

Az 1980-as években Karl Lagerfeld újraértelmezte a női nadrágot elegáns-szexi módon. 1984-ben Lagerfeld megtervezte az első Chanel Jeanst az első Prêt-à-Porter kollekciójában. Sőt, modernizálta a klasszikus Chanel kosztümöt a motoros ruhák létrehozásával, köztük egy stílusos sisakkal. A Chanel volt első divatház, amely tudatosan beépítette az utcai viselet elemeit a divatba. Modern, rendhagyó nadrágot adott a fiatal nőknek, ami megfelelt a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelemnek. Lagerfeld férfias-szexi ruhákba öltöztette múzsáit, mint Claudia Schiffer, Kate Moss vagy Kristen Stewart. 1997-ben Kate Moss szuperszexi barna tweed nadrágkosztümben jelent meg a kifutón, a klasszikus Chanel tweed-kosztüm merész újraértelmezésében. 2014-ben bemutatta az első Chanel kocogó nadrágot Cara Delevingne-vel a kifutón.

A női nadrágok divattörténete tehát egyben az emancipáció feminista története is. A női nadrág nyomainak keresése azt is megmutatja, hogyan gyakorolták és definiálták a nemi szerepeket meghatározott időpontokban. A divat kulturális gyakorlat, amely nemcsak a társadalmi körülményeket tükrözi, hanem azokat generálja és erősíti is.

Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!