A tükörben nézés szokását a leggyakrabban a nárcizmushoz és az önzéshez kapcsolják. De valójában ez nem ilyen egyszerű.
A tükörbe nézés szokása – miről van szó?
Gyakran megtévesztik annak a szokásnak a motívumait, hogy az illető minden fényvisszaverő felületen keresi a tükörképét. Leggyakrabban úgy értelmezik, hogy a személy kísérletet tesz arra, hogy megbizonyosodjon saját kizárólagosságáról, nárcizmusáról és hiúságáról. De ez csupán egy egyoldalú nézet a jelenségről, és épp az ellenkezőjét jelenti a pszichológusok szerint, mint aminek gondoljuk. Igen, valóban, az ilyen viselkedés a büszkeség, a magas szintű nárcizmus jele lehet, de nagyobb a valószínűsége, hogy az illető inkább szorong.
Az emberek gyakran a tükörbe nézésének okai más tényezők is lehetnek:
- Az illető szorong és bizonytalan önmagában. Látnia kell a tükörképét, hogy újra és újra megbizonyosodhasson arról, hogy minden rendben van vele. Nem hisz belső erényeiben, és megerősítést keres, hogy legalább kívülről minden rendben van. A megjelenés olyan ember „énjét” táplálja, aki nem érzi belső értékét. Úgy tűnik számára, hogy a megjelenés általános vonzereje elősegíti mások csodálatának és tiszteletének elnyerését.
- Egy személy nem érzi elégnek fizikai jelenlétét ebben a világban. Szüksége van egyfajta “horgonyra”, ami a reflexió. Gyakran egy nagyon alacsony önértékelés nyilvánul meg ily módon – a fizikai “én” hiányos érzékelésével, ezért az embernek a tükörbe kell néznie. Látja a saját képét, ez lehetővé teszi számára a psziché meggyőződését: “Látom magam, tehát létezem.”
- Az ember nem tudja, hogyan lehet nyomon követni és megérteni érzéseit, érzelmeit a mindennapi életben. Fényvisszaverő felületekbe kell néznie, hogy lássa a mosolyát vagy a homlokát ráncoló fintorát, és hogy tisztában legyen vele, milyen érzelmeket él át éppen.
Mindezek a tényezők az alacsony önértékelés, az önbizalomhiány, a valódi érték megértésének hiányát jelzik. Megzavarják a partnerrel és másokkal való harmonikus kapcsolatok kiépítését – magyarázzák a pszichológusok.
Ha ezen kapod magad, fontos, hogy elkezdj a helyes önértékelésen dolgozni. Az alábecsült érték nem csak a boldog életet akadályozza, hanem túlbecsült magányt hozhat és ronthatja a személyek közötti kapcsolatokat. Az emberek azonban gyakran összekeverik a nárcizmussal (magas önértékelés) és az önszeretettel (megfelelő önértékelés).
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
