Siker? Szerelem? Erő? Jólét? Mi kell valójában a boldog élethez? Robert Waldinger, a Harvard professzora választ adott a kérdésre, ami mindenkit foglalkoztat.
Mi a boldogság kulcsa?
Platón görög filozófus véleménye szerint ahhoz, hogy boldog életet élhessünk, három lélekrészünknek, az észnek, az akaratnak és a vágynak összhangban kell lennie egymással, vagy meg kell tenniük a feladatukat. Az akarat gondoskodik arról, hogy kövessük az utasításaikat, a vágy adja az energiát, amely hajt bennünket – ideális esetben pedig az akarat tartja kordában azt az irányt, amelyet az eszünk ad. Majdnem 2500 év és számtalan kutatás, elmélet és megfigyelés a boldogságról egyértelművé tette, hogy ez az elmélet nem válaszolt megfelelően a kérdésre.
Harvard tanulmány a felnőttek fejlődéséről: 80 éves adatok az aggodalomról és a boldogságról
A Harvard professzora és Dr. Robert Waldinger már vizsgálja a kérdést, a boldog, jó élethez szükséges dolgokat pszichológiai szempontból több évtized óta. A “felnőttek fejlődésének Harvard-tanulmánya” negyedik vezetőjeként rendkívül sok adatot használhat fel: Ebben az egyedülálló, hosszú távú tanulmányban a kutatók 1938 óta folyamatosan figyelemmel kísérik és megkérdőjelezik a csoportokat. Az eredeti 724 vizsgálati személy közül 60 még ma is él, de a vizsgálati személyek körét időközben több mint 2000 gyermekre és az eredeti jelöltek néhány partnerére is kiterjesztették.
Az adatok segítségével, amelyeket nemcsak kérdőívekkel gyűjtenek össze, hanem további, személyes interjúk során is, a pszichológusok pontosan megérthetik, hogy milyen a tesztalanyok élete. Mely válságokat kellett leküzdeniük? Hogyan sajátították el a megoldást? Milyen gondjaik voltak? Mennyire volt sikeres a munkájuk, a házasságuk? Milyen körülmények között érezték vagy érzik jól magukat? Röviden: hihetetlen sok mindent megtudtak az emberekről. Egy millió alkalommal sugárzott TED -beszélgetésben Robert Waldinger most megosztotta egyik legfontosabb megfigyelését:A 75 éves tanulmány legfontosabb üzenete a következő: A jó kapcsolatok boldogabbá és egészségesebbé tesznek minket, akár barátságokról, akár párkapcsolatokról, akár családi kapcsolatokról van szó, nyilvánvalóan nincs szerepe, vagy legfeljebb alárendelt szerepe.
“Ez azt mutatja, hogy azok az emberek, akik szociálisan kötődnek a családjukhoz, a barátaikhoz, a közösséghez, boldogabbak, egészségesebbek és tovább élnek, mint a kevésbé jó kapcsolatokkal rendelkező emberek” – mondta a pszichiáter. Ezzel szemben azok az emberek, akik magányosabbak akarnak lenni, kevésbé érzik magukat boldognak: “Egészségük hamarabb romlik életük közepén, agyműködésük hajlamos hanyatlani, és hamarabb halnak meg, mint azok, akik nem magányosak.” – mondta a szakember.
Minőség a mennyiség felett: kit hívhatnál fel az éjszaka közepén?
Robert Waldinger hangsúlyozza, hogy nem a társadalmi kapcsolataink mennyisége a döntő, hanem azok minősége. A következő kritérium: Hány embert ismersz, akit felhívhatnál az éjszaka közepén, ha rosszul érzed magad vagy félsz? A szakértő szerint bárki, aki legalább egy személyt tud mondani, lényegesen boldogabb, mint az, aki egyetlen nevet sem tud megnevezni. “A jó élet jó kapcsolatokból áll” – mondta Waldinger.
Első pillantásra ez a megfigyelés a Harvard -tanulmányból valójában olyan nyilvánvalónak tűnhet néhányunk számára, hogy nem különösebben lenyűgöző – és az üzenet, amelyet ebből levonhatunk, nem jut el. Végül is hihető: Természetesen boldogabbnak érezzük magunkat, ha olyan emberek vannak az életünkben, akikkel szívesen töltjük az időt, akikre száz százalékig számíthatunk, akik ismernek, megértenek és szeretnek minket. Ezt tanulmány nélkül is kitalálhattuk volna.
De ha ilyen egyértelmű: miért fektetnek be egyesek például több energiát a karrierjükbe, mint a baráti kapcsolataikba? Miért töltünk sokan egy egész estét az irodában, nem pedig barátainkkal vagy a partnerünkkel? Miért részesíti előnyben valaki az edzőterembe való látogatást, mint a kórházban lévő jó barát látogatását? Ha a szoros kapcsolatok a valódi, hosszú távú boldogság központi tényezői, akkor érdemes lenne a barátságainkat, partnerkapcsolatainkat, a szülőkkel és testvérekkel való kapcsolatainkat mindenek fölé helyezni . És ki tudja, talán ezt figyelembe véve döntéseinkben és prioritásainkban, három lélekrészünk is könnyebben összhangba kerül egymással.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!