A majomhimlő egyre nagyobb gondot okoz a világ közösségének és a közegészségügyi szervezeteknek. Tudd meg, hogyan kaphatod el a betegséget, és hogyan kerülheted el ennek a veszélyét.
Majomhimlő – az új járvány
A himlő elleni globális küzdelem a világ és különösen a közegészségügy történetének egyik legnagyobb vívmánya lett. A tömeges oltásnak köszönhetően idővel megszűnt az emberiséget legalább háromezer éve kísértő himlő miatti elhalálozás, csonkítás, vakság és egyéb szomorú következmények.
Másrészt a tömeges védőoltás sikere a különféle himlővírusok elleni védelmet nyújtó globális program megszűnéséhez is vezetett. Ide tartozik a majomhimlő is, amely az 1970-es évek óta egyre gyakrabban terjed állatokról emberre Afrikában, és mára más kontinensekre is átterjedt. A közelmúltban a majomhimlő több tucat országban okozott járványt, köztük Európában és Amerikában, ismét bizonyítva, hogy egy országban felbukkanó fertőző ágens milyen könnyen válhat nemzetközi problémává.
Az Egészségügyi Világszervezet most azt fontolgatja, hogy globális vészhelyzetet hirdet a majomhimlő miatt. Megbeszélések folynak az emberiséget fenyegető új globális világjárványról. De mi is pontosan ez a terjedő betegség?
Mit kell tudni róla?
Mindenekelőtt megjegyezzük, hogy a majomhimlő téves elnevezés, mivel a betegséget először 1958-ban fedezték fel, amikor a kutatás céljából tartott majmok esetében himlőjárványok törtek ki. Bár a majmok valóban érzékenyek rá, az emberekhez hasonlóan, nem ők a forrás.
A vírus az Orthopoxvirus nemzetségbe tartozik, amelybe tartozik: variola vírus, a himlő kórokozója, vaccinia vírus, amelyet a himlő elleni vakcinában használnak, és magát a vaccinia vírust foglalja magába. A majomhimlő kevésbé fertőző mint a közönséges himlő, és tünetei kevésbé súlyosak. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a himlőbetegek körülbelül 30%-a hal meg, míg a majomhimlő miatti halálozási arány a közelmúltban 3-6%. A szokatlan tünetekre azonban továbbra is figyelni kell. Az általános kép az, hogy eleinte a majomhimlő könnyen összetéveszthető az influenzával vagy a bárányhimlővel.
Az általában egy-két hétig tartó lappangási időszak után a betegség általában lázzal, izomfájdalmakkal, fáradtsággal és egyéb influenzaszerű tünetekkel kezdődik. A közönséges himlővel ellentétben a majomhimlő a nyirokcsomók duzzadását is okozza. A láz fellépésétől számított néhány napon belül a betegeknél kiütések alakulnak ki, amelyek gyakran az arcon kezdődnek, majd átterjednek a test más részeire. Az elváltozások folyadékot tartalmazó pustulákká alakulnak, amelyek varasodást képeznek. Tudni kell, hogy ha elváltozás képződik a szemben, az vaksághoz vezethet.
A betegség általában kettő-négy hétig tart a WHO szerint. Egy személy a tünetek megjelenésétől fogva fertőző, egészen addig, amíg a varasodás le nem esik, és a sebek be nem gyógyulnak. A gyermekek és a fiatalok halálozása magasabb, és különösen a gyenge immunrendszerűek vannak kitéve a súlyos betegségek kockázatának.
A koronavírussal ellentétben a majomhimlő általában nem terjed olyan könnyen az emberek között. A fertőzés fő útja az állatról, emberről vagy fertőzött tárgyról származó vírussal való érintkezés útján terjed, és a vírus a sérült bőrön, a légutakon vagy a szem, az orr vagy a száj nyálkahártyáján keresztül jut be a szervezetbe.
A fertőzés fő módjai:
- tapintásos érintkezés vadon élő vagy kóbor állatokkal, beleértve a nyilvánvalóan beteg vagy elhullott állatokat is;
- tapintásos érintkezés a fertőzött állatok bőrével (ritka, de még mindig előfordul);
- olyan fertőzött állat húsának evése, amelyet nem főztek át (és hagytak nyersen vagy alulfőzve);
- egyik személyről a másikra történő átvitel légúti részecskéken keresztül közvetlen és hosszan tartó szemtől-szembe való érintkezés során;
- olyan helyzetekben, amikor a fertőzött személy tüsszent vagy köhög más emberek jelenlétében;
- érintkezés biológiai folyadékokkal vagy fertőzött anyaggal;
- a kiütéses személy által használt ruhák, ágyneműk, törölközők és egyéb szövetek és tárgyak megérintése.
A legtöbb ilyen helyzetben az egyszerű előrelátás és a szokásos háztartási fertőtlenítőszerek segítenek. Folytatni kell a fertőtlenítőszerek használatát és a lehető leggyakrabban kezet mosni. Kerüljük a nyers hús fogyasztását és a vadon élő állatokkal való érintkezést. Fontos a társadalmi távolság megtartása és az alkalmi kapcsolatok elutasítása -javasolják a szakemberek.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!