Nem biztos, hogy az egyik jobb a másiknál.
Műszörme, vagy igazi?
Évek óta folyik a vita a műszörme és a valódi, állati szőrme viselői között. Pár hónappal ezelőtt egy Josefine nevű influencert gyakorlatilag szétszedtek azért, mert egy vintage turkálóból vásárolt valódi bundát viselt, ezrek követték ki Instagramon, és szétszedték a kommentekben. Végül magyarázkodni kényszerült, hogy egyyébként joga van azt viselni, amit szeretne. 2018-ban egy Paloma Esquivel nevű egyetemi hallgató pedig büszkén viselte a műszörméjét egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a viselt kabátnak környezetkárosító hatása van. Mint mindennek, a szőrme kontra műszörme kérdésnek számtalan érve és ellenérve van, és nehéz eldönteni, hogy azon kívül, hogy az egyik morálisan elítélendő, jobb-e az egyik a másiknál. Most erre kerestük meg a választ, és végül meglepő konklúzióra jutottunk.
Érvek és ellenérvek
A valódi szőrme viselése egyre nagyobb ellenszenvet vált ki világszerte az emberekből, hiszen azért, hogy hordhassuk ezeket a kabátokat, állatok az életükkel fizetnek. Ám míg a műszörme viselésénél nem kell ezzel a súlyos teherrel számolnunk, azzal igen, hogy a meleg bundánkkal károsítottuk a környezetet. Az évek folyamán mindkét oldal próbálja a lehető legpozítívabb színben feltűntetni magát. A prémipar megpróbálta javítani a tenyésztési és termelési technikákat, az ellátási láncot és az állatok kezelését. Például a Saga Furs, a divat egyik legnagyobb szőrmebeszállítója új módszerekkel kívánja megerősíteni állatjóléti és állategészségügyi programját, ez a program idén, 2020-ban indult – ennek ellenére javasolt elkerülni a valódi prém viselését. Ugyanakkor Julie Gilhart, a környezetvédelmi kérdésekre fókuszáló divattanácsadó azt mondja: “Ha azt akarod csinálni, ami helyes, akkor tartsd magad távol a prémtől és a hamis prémtől egyaránt”. “Egyik sem nagyszerű, ez az igazság” – tette hozzá. Míg a valódi bundát feldolgozó luxusmárkák azzal küzdenek, hogy próbálják elfogadhatóbbá tenni a szőrme viselését, addig a műszörmét gyártók azon igyekeznek, hogy kevésbé környezetkárosító módon állítsák elő a kabátokat. A Hpuse of Fluff műszörmemárka alapítója például dolgozik rajta, hogy fenntartható műszőrmét fejlesszen ki, és igyekszik több újrahasznosított poliészterszálat felhasználni a gyártáshoz. Ugyanakkor a műszörme-iparok elismerik, hogy a műanyagfelhasználásuk még korántsem tökéletes, és még mindig nem környezetbarát, köztük a festés során használt vegyi anyagok sem – írja a Wall Street Journal. Mindemellett még mindig probléma, hogy bár egyre népszerűbb a műszőrme, a valódi prém értékesítésének számai még mindig jóval magasabbak, a dilemma pedig egyre nagyobb, hiszen akik korábban a műszörmének adtak nagyobb előnyt, annak most a környezetkárosító hatások miatt fáhjat a fejük, de ha visszatérnek a valódi bundához, az állatok jóléte miatt aggódhatnak.
Egyik sem jó döntés?
A mű és valódi prém mellett is számtalan érv, illetve ellenérv sorakoztatható fel. A műbundákhoz felhasznált mikroműanyagok ugyanis hozzájárulhatnak az óceánok szennyezéséhez, ezzel veszélyeztetve a tengeri élőlények életét, és kabátok élettartama is kevesebb. Ezzel szemben a valódiak generációról generációra átadhatóak, illetve ha kidobják őket, természetesen lebomlanak. A gyártási folyamatok azonban vegyi anyagokat igényelnek ebben az esetben is, illetve állatokat kell megölni értük. A hamis szőrméért ugyan nem kell közvetlenül élőlényeknek meghalniuk, viszont nejlont, poliésztert és akrilt használnak fel a gyártásuk során, amik nem bomlanak le. Így hát bármennyire is szeretnénk valamelyik mellett dönteni, úgy tűnik ez a vita még nem dőlt el. Ám ameddig nem jutnak dűlőre a szakemberek, érdemes mindkettőt mellőzni – javasolja a lap.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!