Pszichológia: 5 jel, hogy hiányzik a jelenlét az életedből

A jelenlét hiánya -mit jelent ez pontosan? Röviden összegezve túl keveset tapasztalni, túl sokat gondolkodni. A hosszú verziót és a tüneteket cikkünkben olvashatod.

Hiányzó jelenlét

A tudás hatalom. Milyen jó, hogy időben okoskodtunk és feltaláltuk az internetet, különben nem tudnánk virtuálisan dolgozni vagy randevúzni a járvány ideje alatt. Mi, emberek, viszonylag okosak vagyunk, és ennek nagy jelentőséget tulajdonítunk, különösen társadalmunkban. Szégyelljük a hülye kérdéseket vagy a helyesírási hibákat, és megőrülünk, ha valamire nincs magyarázatunk. Inkább bízunk a telefonunkban és az okosórákban, mint az időérzékünkben, a fáradtságunkban vagy az éhségünkben, és amint nem tudunk valamit, csak megérzéseink vannak, tanácstalanok vagyunk, bizonytalanok, és félünk döntéseket hozni. Miért van ez így?

Többek vagyunk, mint gondolkodó lények 

Az a képességünk, hogy gondolkodjunk, és meglássuk a kapcsolatot a repülő levél és a szél között, nem minden, ami azzá tesz bennünket, akik vagyunk. Ez egy olyan tulajdonság, mint a vakond ásó mellső lábai: evolúciós előnynek bizonyult, tehát még mindig van, és megkockáztatjuk, hogy ezt figyelmen kívül hagyjuk, ha túlságosan a gondolkodásra és a mentális-absztraktra koncentrálunk. A legrosszabb esetben a (lelki) egészségünkre gyakorolt ​​súlyos hatásokkal. Mert amit kognitív képességeink iránti lelkesedésünkben néha elfelejtünk az az, hogy minden gondolatunk a testünkhöz kötődik. 

A túl sok „ész” és a túl kevés jelenlét megbetegíthet bennünket

„A jelenlét élménye a világhoz való metabolikus kapcsolatból fakad” – magyarázza dr. Karsten Wolf a Libermenta Klinik Schloss Grachttól. “Megtapasztalok valamit a testemen keresztül, vagy érzek egy másik embert, és rezonanciát tapasztalok.” Hans-Ulrich Gumbrecht filozófiája alapján Karsten Wolf szemtől-szembe terápiát kínál osztályán- a terápia egy modern formáját, amely segíthet olyan mentális zavarok esetén, mint a depresszió vagy szorongásos zavarok, vagy megelőzhetjük az ilyen rendellenességeket. 

A jelenlét megtapasztalásának pillanataiban gondolataink a háttérbe szorulnak, és az áramlás állapotába kerülünk. Például amikor elragad minket a hangulat egy fesztiválon, vagy olyan jól érezzük magunkat a barátainkkal, és hirtelen ráébredünk, hogy mi vagyunk az utolsók az étteremben. Vagy amikor kocogás közben minden gondunkat magunk mögött hagyjuk. Szükségünk van az ilyen pillanatokra az életünkben, hogy egészségesek maradjunk. Hogy legyen egyensúlyunk és ellensúlyunk a gondolatvilággal szemben, amelyben folyamatosan vagyunk. Amelyben tervezünk, nézzük a teendőket, keressük az okokat, és a legrosszabbra számítunk. És emlékeket teremtünk…

Arról van szó, hogy egészséges oszcillációt hozzunk létre a jelenlét és a jelentéskultúra között” – mondja Karsten Wolf. Hogy ez pontosan hogyan néz ki, milyennek kell lennie kettejük kapcsolatának, az egyénenként változhat, de a pszichológus szerint mindannyiunknak szüksége van mindkét oldalra az életében. De hogyan ismerhetjük fel korai szakaszban, hogy nincs meg az egyensúly? Karsten Wolf szerint az alábbi jelek a jelenlét hiányára utalhatnak a saját életünkben.

A jelenlét esetleges hiányának 5 jele

1. Érintés utáni vágy

A jelenlét legfontosabb és egyben legerősebb élményét alapvetően más emberekkel való érintkezésben, kötődésben, testi-lelki közelségben éljük meg. Nem egy zoom-hívásban, nem egy WhatsApp-csevegésben, hanem valójában az együttlétben. Ezért a jelenlét hiánya az emberi közelség és érintés erősen érezhető igényében nyilvánulhat meg – nem szexuális értelemben, hanem általában valami olyasmire, mint az ölelés, a hátunkon futó kéz vagy a magunk megtartása. 

2. Töprengésre való hajlam

Ha gyakran belemerülünk a töprengésbe, folyton belecsúszunk a gondolatok hullámába, amiből nehezen tudunk kiszabadulni, az annak a következménye és tünete lehet, hogy nem vagyunk elég jelen a mindennapi életünkben – és a barátokkal való találkozásunkban.

3. Alvászavar

A töprengésre való hajlam pedig alvászavarokhoz vezethet. Ha este vagy éjszaka ágyban fekszünk és racionális gondolataink nem hagynak nyugodni, ennek oka lehet a mindennapi életünkben túlsúlyos jelentéskultúra. Más a helyzet, ha érzelmileg izgatottak vagyunk, vagy ha érzelmileg dolgozzuk fel a nap benyomásait – ebben az esetben semmi jele a jelenlét hiányának.

4. Érzéketlenség

Ha túl sokat vonunk be magunkból a gondolatok elvont világába, egy ponton nem lesz elegendő mentális kapacitásunk az érzelmekre. Az örömöt és a lelkesedést kevésbé intenzíven éljük meg, alig érzünk haragot vagy szomorúságot, ehelyett elhaltnak és lemondónak érezzük magunkat.

5. Nehezen élvezzük a társaságot

A merengésre való hajlam és az érzelmi elhidegülés mellett nehézségek adódhatnak a jelenlét hiánya, a társadalomból való kikapcsolódás és a barátkozás, a közelségbe való bekapcsolódás terén. Ha gyakran kényelmetlenül és elszigetelten érezzük magunkat amikor másokkal vagyunk együtt, ha gondolataink általában máshol járnak, mint a buliban vagy a kávézóban, ez arra utalhat, hogy jelenlétélményünk már megzavart, mert túl sokáig hiányban éltünk.

Bárki, aki egy vagy több ilyen tünetet saját maga is észlel, megpróbálhat jobban jelen lenni a saját életében a más emberekkel való gyakoribb, közvetlen interakciók és kapcsolatok révén. A mindennapi rutin, amely magában foglalja a barátokkal vagy rokonokkal való találkozást vagy a testi közelséget egy partnerkapcsolatban, hozzájárul a jelentés és jelenlét tapasztalata közötti egészséges egyensúlyhoz, valamint általános mentális egészségünkhöz. “A kötődés a legerősebb kiváltó ok a jelenlét megtapasztalásához” – mondja Karsten Wolf – “semmi sem pótolhatja a közvetlen, emberi érintkezést.” Mert még a gondolkodó lények is alapvetően –társas lények.

Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!