Ismét egy olvasói levelet közlünk.
Kedves Csajos.hu!
Judit vagyok, 32 éves, és szeretném nektek elmesélni a történetem, mivel most nem igazán tudom, mit csináljak. A párommal minden tökéletes közöttünk, már nyolc éve vagyunk együtt, ebből hat éve házastársakként. Van egy kicsi fiunk is, akit nagyon-nagyon szeretünk, és nagyon idillikus, szeretetteljes, tiszteletteljes a kapcsolatunk. A férjem egy fantasztikus ember, nagyon felnézek rá, a lehető legjobb családapa, akit csak kívánhatunk magunknak. Egyetlen pici probléma árnyékolja be a kapcsolatunkat, és az nem más, mint az ő drága édesanyja, az anyósom… Próbálom pár mondatban jellemezni, hogy értsétek. Ha egyetlen szóval kéne leírnom, azt mondanám, hogy őrült. Ő a tipikus őrült anyós. Nagyon régóta nincsen mellette senki, mindig elüldözi a jelentkezőket, nem tud senki se vele együttélni. Tipikus borderline szindrómában szenved, egyfolytában költekezik, túlköltekezik, csak neki lehet mindenben igaza, nem fogadja el a valóságot, nagyon hektikus, és a hangulatingadozásai jellemzik. Neki mindig segíteni kell, mindig problémája van, soha semmit nem tud egyedül megoldani, és ez gyakran okoz közöttünk a férjemmel problémákat. Már csak azért is, mert gyakran teljesen váratlan “gondokkal” próbálja felülírni a családi programokat, neki senki és semmi nem szent. Ha épp olyan a hangulata, még azt is megemlíti, hogy ha nem segítünk neki, akkor ő már felesleges ezen a világon, tehát jön az önsajnáltatás. Fogalmam sincs, mit lehet tenni egy ilyen helyzetben, egy ilyen típusú emberrel. Nekem nem tisztem másnak az édesanyját orvoshoz küldeni, vagy pszichológushoz, mert erről is beszélgettünk a párommal. Az anyósomnak normális munkahelye van, a munkahelyén rendesen viselkedik, a férjem szerint csak annyi a gond, hogy a magánéletében nincsenek barátai, és nem nagyon tud másokat zaklatni, csak minket… Neki óriási lelkiismeretfurdalása lenne, ha az anyukájával bármi történne, pláne ha beutaljuk valahova… Így nem nagyon van megoldás, én pedig tanácstalan vagyok és teljesen tehetetlen. Nagyon szeretem a férjemet, nem szeretném emiatt elveszíteni, de egyszerűbb lenne az életünk az anyja nélkül. Mit kéne tennem? Valakinek van hasonló tapasztalata?
Köszönöm a megosztást,
Judit
Ha úgy érzed neked is van olyan történeted, amit szeretnél megosztani velünk, írj a virag@csajos.hu e-mail címre. Az anonimitás érdekében természetesen megváltoztatjuk a neved, és a sztoridban szereplők nevét is.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
