Hogyan élik az életüket, akik egyedülállók maradnak?
Az egyedülálló emberek még mindig sztereotípiákkal, megbélyegzéssel, és megkülönböztetéssel küzdenek nap, mint nap, főleg, ha egész életükben egyedülállók. Számos fontos szempontból azonban szembeszállnak az állítólag szomorú, magányos és üres életükkel kapcsolatos sztereotípiákkal – írja a Psychology Today.
A szingliség mélysége
Egy elemzés adatai alapján több mint 1000, mindig egyedülálló embert hasonlítottak össze több mint 3000 hasonló korú, házas emberrel. Azok az emberek, akik egyedül maradtak, a házasokhoz képest nagyobb személyes növekedésről számoltak be. Ugyanebből a tanulmányból kiderül, hogy sokkal önállóbbak is a szinglik.
Egy másik tanulmány a hetvenes éveinek közepén járó, több mint 10 000 ausztrál, egész életen át gyermek nélküli nőt hasonlított össze négy másik nőcsoporttal: gyermekes házasok, gyermek nélküli házasokkal, korábban házasokkal gyerekkel és gyermek nélkül. Az egész életen át tartó, gyermektelen egyedülálló nők több lenyűgöző módon kitűntek a többiek közül. Például: optimistábbak voltak, kevésbé stresszesek, magasabban képzettek. Nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy könnyebben kijönnek a jövedelmükből. Többségében a közösségük aktív tagjai és önkénteskednek is.
Jobb egészség
Fizikai, egészségi állapotuk tekintve is jobb eredményeket értek el az egyedülálló, gyermektelen nők. A legkevésbé valószínű, hogy dohányosok voltak, valamint nem ittak. Egészségesebb a testtömeg-indexük. Kevesebbé valószínű, hogy súlyos betegséggel diagnosztizálták őket.
Ezek a nők sokkal jobban tudnak gondoskodni önmagukról, gyakrabban és könnyebben veszik igénybe a magánrendeléseket, viszont idős korunkban többször választják az otthoni ápolási szolgáltatásokat.
Elégedetlenségek
Azok, akik egy egész életen át a szinglik voltak, gyakrabban voltak elégedetlenek a társadalmi életükkel, és hiányolták a mindennapijaikból az intimitást is. Valamint kevesebb segítséget kaptak idősebb korukban.
A házas emberekkel ellentétben, akik felosztják a házimunkát, hatékony rendszert találnak ki a szülinapok és egyéb események észben tartására, az egyedülállók között ezek a feladatok egy emberre hárultak.
Magányosság érzése
Arra számítanánk, hogy magányosabbnak érzik magukat, de ez nincs így az életük minden szakaszában. Felnőtt életük során egyre több házas ember érzi magát magányosnak. Egy kutatás megállapította, hogy a házasságban élők 60 évesen 50%-kal érzik magukat magányosabbnak, mint 30 évesen, és 90 éves korukra ez a szám megduplázódik.
Eközben az egész életen át tartó egyedülálló emberek magányossága sokkal kevésbé nő, ők a legkevésbé magányos csoport.
A tanulmányok alapján elmondható, hogy az egyedülálló, gyermektelen nők előrehaladva az életükben egyre elégedettebbek az elért eredményeikkel.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!