Így alakult ki az ünnepi szokás és egyéb karácsonyi érdekességek
Régre vezet vissza ez a szép hagyomány
A karácsony szokása nagyon hosszú és kusza utat járt be-írja az Atlantic, amihez ma már hozzátartozik az ajándékozás is. Van ember aki szeret ajándékozni és szép szokásnak tartja, és vannak olyanok akik felesleges dolognak tartják és csak kizsákmányolásnak. Ez a kettősség és megosztottság már régen is így volt az ajándékozás szokásával kapcsolatban, és elsősorban a gyerekeknek van még meg a karácsony varázsa, de nem csak az ajándékok miatt. Viszont az tény, hogy a kölcsönös ajándékozás szokása egy olyan tradíció, amely az emberiség minden kultúrájánál megtalálható ma.
Azt fontos tudni, hogy a karácsonyi ajándékozás szokása nem jutalmazási szerepet tölt be. Ugyanúgy megilletti a jó és a rossz gyerekeket is, mert ez a szokás a szeretetünk kifejezésére való szerepet kéne, hogy betöltsön, nem a megkülönböztetését.
Eredete
A karácsony eredete a katolikus vallásra és Jézus születésére vezethető vissza, ezt mindannyian tudjuk. De az ajándékozás szokására két eredettörténet is létezik. Az egyik a 3 királyok története, akik ajándékot hoztak a megszületett kis Jézusnak(aranyat, tömjént és mirhát), a másik történet szerint pedig egy 4. századbeli keresztény püspöknek Szent Nicholasnak köszönhetjük az ajándékozás szokását, akiből kialakult a Mikulás figurája.
Az 1800-as évek
Az igazi rendszeresítése az ajándékozásnak és magának a karácsony szokásának viszont csak az 1800-as években alakult ki a kapitalizmus korszakában az USÁ-ban, amikor is nagyon szimpatizáltak az emberek egy olyan ünneppel ami családbarát, és örömet okoz mindenkinek. Mondhatni szomjaztak egy ilyen lélekmelengető szokást már. Annak is nagy szerepe volt, hogy az akkori középosztály és a módosabbak közt egyre nagyobb volt a feszültség és a társadalmi különbségek a felgyorsult urbanizációban, és kellett egy olyan szokás ami mindenki számára elérhető, és a család nem érzi magát szegénynek. Egy történész, bizonyos Stephen Nissenbaum szerint a karácsony akkor, a new york-i elit győzelme volt az akkori emelkedő munkásosztály ellen. A módosabbak ki nem állhatták, hogy ilyenkor a kevésbé módosak is kapnak valamit és rettegtek attól is nehogy túl sokan legyenek, és elvegyék tőlük a javaikat. (Ekkoriban egyébként New York lakossága több mint tízszeresére nőtt). A szegényebbek jogosultnak érezték magukat arra, hogy ilyenkor jobban adakozzanak nekik, akár ételt akár kisebb javakat. Sokszor az utcán került sor erre az “ajándékozásra” de nevezzük inkább adakozásnak. A középosztály pedig féltette a gyerekeit attól, hogy az ajándékozás túlságosan megszédíti majd őket és az anyagi javakra jobban fognak koncentrálni mint pl a továbbtanulásra vagy az egyéb nem materiális dolgokra.
A Knickerbockerek
Természetesen voltak kivételek a gazdagabbak közt is, akik szívesen és önzetlenül ajándékoztak. Ők hívták magukat “Knickerbockersnek” és szándékuk szerint az utcákról át akarták költöztetni ezt a hagyományt az otthonokba. Ennek a társaságnak az egyik legismertebb tagja volt Washington Irwing, akinek akkori feljegyzéseiből az olvasható ki, hogy ezeket a karácsonyhoz hasonló házias ünnepléseket Szent Nicholas napján és Újév napján is megtartották. Aztán Clement Clarke Moore, a Knickerbobockerek egy másik tagja, “The Night Before Christmas” c. versében meghonosította a karácsony ünneplését 1823-ban.
Az eredeti Mikulás és más dolgok
A versben megjelenő Mikulás figura pár dologban eltért az addigi képtől( egy manószerű lényként írja le, aki egyszerre vidám és félelmetes), és még nem tartozott hozzá szervesen az ünnepekhez, de a költeményben utal rá, hogy a gyerekek ajándékokat kapnak tőle, azaz, Szent Nicholastól, azaz a Mikulástól. 1860-ban kapta meg a maihoz hasonló kedves, nagypapa nagy szakállal formáját a Mikulás, egy Thomas Nast nevű grafikustól.
Szintén az 1800-as években kezdett felemelkedni az amerikai játékgyártás ipara, ami szintén kapóra jött ajándékozáskor. Ezzel egy időben a könyvnyomtatás és a magazinok is felvirágoztak, és volt is rájuk igény. A materiális dolgok mellett a spirituális értékekre is hangsúlyt helyeztek a szülők, de a materiális dolgokra jobban csábultak a gyerekek. A szülőknek nehéz volt otthon tartani a kamaszokat és a családi dolgokra és javakra nevelni őket de ez a törekvésük egybevágott a Knickerbockerek karácsonyi ünnepet háziasító szándékával, így az ünnep házi szokása idővel megszilárdult. Az ünnepi fa szokása pedig szintén a spiritualitásra vezethető vissza. A hiedelmek szerint azok a növények amik egész évben zöldek, távoltartották a gonoszt és a rossz szellemeket és a betegségeket a házaktól,így a fenyő alakult ki jelképes karácsonyi fának, így alakult ki a karácsonyfa, amit aztán idővel elkezdtek az emberek feldíszíteni is, hogy még szebb legyen az ünnephez.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a Kickerbockereknek nagy szerepe volt a karácsony kialakulásában és így alakult ki, hogy a karácsonyt elsősorban mai napig a családunkkal, szeretteinkkel töltjük szeretett otthonunkban és nem a barátokkal. Azzal a szokással pedig, hogy megajándékozzuk egymást már rég félretettük a társadalmi ellentéteket, és őszinte igazi örömet szeretünk okozni azoknak, akiket szeretünk. 🙂
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
