Ha úgy gondolja, hogy a divat és a feminizmus nem jár együtt, akkor újra meg kell próbálnia a szürke sejteket. Tiltakozás, ellenállás és harci szellem nélkül ruhatárunk ma jóval kevesebb ruhadarabból állna.
A divat és a feminizmus kapcsolata
Ha nincs kedvünk ma ruhában megjelenni a barátaink esküvőjén, megtehetjük ezt nadrágban és blúzban is. A szigorú öltözködési szabályokkal rendelkező munkáknál a bőr cipők is alkalmasak a magas sarkú cipők helyett, és a legtöbbünk számára már elképzelhetetlen egy ruhásszekrény farmer nélkül. Ám gyakran elfelejtjük, hogy ami ma természetes, az nem mindig volt így. Az előttünk álló generációk küzdöttek a fűző levételével, és a széles szárú nadrágot egyfajta felszabadulásnak tekintették. A nők tiltakozás jeleként levették a melltartójukat. Mert akkor is, ha az emberek gyakran ellene szólnak: a divat és az emancipáció nem zárja ki egymást. Ellenkezőleg. Ez az öt irányzat a feminizmusból ered.
Farmer
1920-ban Levi Strauss piacra dobta első modern farmernadrágját. Nem sokkal később elkészítette az első modelleket, a nők számára is. A probléma csak az, hogy kezdetben kertészkedésre vagy házimunkára voltak fenntartva ezek a ruhadarabok, hétköznapi viseletként senki nem akarta látni őket. Noha később trend lett belőle, a nők csak a 60-as évek második hullámának kezdetekor merészkedtek farmert viselve az utcára.
Mini szoknya
1964-ben Mary Quant brit butiktulajdonos megtervezte a mini szoknyát, és azonnal elképesztően kelendővé tette Londonban. Az akkori gyakorlatias, gyakran korlátozó divat után sok nő számára felszabadulás volt ez a csinos darab. Az új, szabadabb lábtérrel végre könnyebben lehetett táncolni, futni a busz után – ezeket ma természetesnek vesszük. Ez a tendencia csaknem hat évig tartott, amíg az 1970-es években a feminista mozgalom áldozatává vált, és a nők tárgyiasításának jeleként eltűnt. Azóta szerencsére ismét divat lett, különösen az idei nyáron.
Nincs melltartó
Akár elégették, akár csak levették – a melltartóknak gyakran szimbolikus értelemben volt jelentőségük a nők elnyomásának és felszabadulásának képviseletében. Régóta modern fűzőnek számítottak, és magas sarkúval együtt elítélték őket, mert egyszerűen ott voltak, hogy szexuális tárgyként ábrázolják a nőket. Ma már fokozatosan megszabadulhatunk a melltartó kényszertől.
Széles szárú nadrág
A Marlene nadrágot okkal nevezik így. Marlene Dietrich az androgün stílust védjegyévé tette, és már 1930-ban megmutatta, hogy a szmoking nem csak a férfiak számára van fenntartva. Ez akkoriban egzotikussá tette – néhány évtizeddel korábban azonban a nőket simán bezárták azért, mert „férfiruhát” viseltek. Az a tény, hogy az énekesnőnek a széles nadrágot sikerült trendivé alakítania, nem volt magától értetődő dolog.
Túlméretezett trendek
Sokáig azt várták a nőktől, hogy kötelességük legyen a klasszikus „szépséget” megtestesíteni, és ezzel együtt olyan ruhákat is viseljenek, amelyek mutatják az alakjukat. A laza, kényelmes ruházat viszont különösen fontos volt a munkásosztály számára. Amikor a nők maguk kezdték felfedezni ezeket a ruhadarabokat, példát mutattak: “Mi is megtehetjük, nem csak a férfiak”.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!