Az elmúlt hetekben észrevettem, hogy a feleségem furcsán viselkedik. Minden este lehangoltan ül a kanapén és távolinak tűnik. Úgy érzem, mintha kíváncsiságot vagy vágyat látnék szemeiben, amit nem tudok megfejteni. Egy ideje már gondolkodom azon, hogy mi lehet az oka ennek a változásnak.
Ahogy együtt vacsorázunk egymással minden este, úgy próbálom megtudni, mi foglalkoztatja belül. Megpróbáltam beszélgetésbe elegyedni vele több alkalommal is: “Mi történt ma? Van valami bajod?” – tettem fel neki kérdéseket ilyen jelleggel. Azonban mindig csak mosolyogva válaszol: “Nincs semmi bajom kedves.”
Ezek a rövid válaszok tovább növelik bennem az aggodalmat és azt érzem magamban, hogy mélyebbre kell ásnom annak érdekében, hogy feltárjam ezt a titkot.
Egyszer végre sikerült megnyernem bizalmát és anélkül mondta el nekem mindazt, ami nyomasztotta őt:
“Kedves,” kezdte mondani remegő hangon. “Valójában van egy dolog… Valami másra vágyom.”
Látva a zavarodottságomat, folytatta: “Nem azt mondom, hogy elégedetlen vagyok veled. De egy ideje már érzek valamit, ami hiányzik az életemből. Nem tudom pontosan megfogalmazni, de úgy gondolom, hogy változásra van szükségem.”
Elgondolkodtam ezen a beismerésen és próbáltam megérteni őt. Talán az idő múlásával és rutinba ragadott mindennapjainkban elvesztette valami fontosat önmagából.
“Kedves,” kezdtem elmondani neki reszelős hangon. “Megértettem azt, amit mondtál és támogatlak abban, hogy változtassunk valamin az életünkben ahhoz, hogy boldogságot találjunk egymás mellett.”
A beszélgetés után elhatároztuk magunkat arra, hogy közösen keresünk olyan tevékenységeket vagy hobbit amelyekkel feltölthetnénk az üres űrt a kapcsolatunkban.
Egy hétvégi kirándulást terveztünk egy erdei házba. Ez lehetőséget adott nekünk arra is,hogy távol legyünk a mindennapi stresszes helyzetektől és megtalálhassuk saját magunkkal a harmóniát.
Azóta sok minden változott kapcsolatunkban. Több időt töltünk egymással és nyitottabbak vagyunk a másik igényeire. Felfedeztük, hogy milyen fontos az együtt töltött minőségi idő, valamint megtanultuk támogatni egymást abban, hogy kibontakozhassunk a saját vágyaink szerint.
A feleségem most boldognak látszik és ezt én is érzem magamban. Az átlagos hétköznapokból kiszabadítva találtuk meg azt a harmóniát, amelyre mindketten szükségünk volt.
Azóta már nem félek attól, ha látom őt elgondolkodni vagy vágyat mutatni valami újra. Tudom, hogy képesek vagyunk közösen feldolgozni ezeket az érzéseket és megtalálni a boldogságot egymás mellett.
Ezen tapasztalataink alapján tudom mondani: Ha bármilyen változást észlelsz párkapcsolatodban, ne hagyd figyelmen kívül azt! Beszéljetek róla nyíltan és fogadjátok el egymás igényeit! A legfontosabb dolog az őszinte kommunikáció lehetősége és a társadalmi támogatás ahhoz,hogy kapcsolaton belül jólérzezzük magunkat.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
