Tudunk mesélni!
A legrosszabb randim – Bianka
Volt egyszer egy srác akivel minden jól alakult, addig amíg el nem érkezett az a randink! Ez lehetett az 5. találkozásunk kb, és szimpatikus volt és kedves, jól éreztük magunkat együtt és már ismertem annyira, hogy belemenjek abba, hogy elmenjek hozzá. Addig a pontig nem történt semmi komoly köztünk, és az a találkozás adhatott volna egy alapot arra, hogy egy következő szintre léphessünk. Hát ez nem következett be soha, ugyanis mikor megérkeztünk a sráchoz, kiderült, hogy az anyjával lakik, amivel nincs is semmi baj, hiszen még fiatalabbak voltunk, de ami ott fogadott, arra nem voltam felkészülve! Az egy dolog, hogy a lakásban terjengő cigifüsttől szinte nem lehetett először látni semmit, de utána ami fogadott…MINDENHOL kupi volt! Nem hittem el. Annyi szabad hely nem volt a lakásban, hogy le tudjak ülni. Mindenhol ruhák voltak szanaszét, chipses zacskók, cigiszag, valami sorozatgyilkosos dokumentumfilm ment a tv-ben, és az anyukája fehérneműit láttam szanaszét. Na az volt az a pont, amikor azt éreztem, hogy lehet a srác bármilyen jófej, ez eddig tartott. Elmenekültem onnan, és próbáltam egy jó kifogást találni erre, de nagyon zavarban voltam. Életem egyik legkínosabb randija volt.
A süket – Szilvia
Nálunk első randiról volt szó, a neten ismerkedtünk meg, eleinte csak beszélgettünk. Művészlélek volt, szimpatikus, jól elcsevegtünk, egészen hamar elhívott az első randira. Jó volt vele írogatni, úgy hogy igent mondtam. Egyik este találkoztunk az Oktogonon. Elsétáltunk egy megállót a Király utcáig, mert a hely, ahová be akart ülni ott volt. (4-6-sal mentem, szóval ott is találkozhattunk volna, na mindegy.) Kiválasztotta a leghangosabb helyet a Körúton, ahol amúgy is alig érti az ember a másik mondandóját, de a legjobb még csak most jön. Korábban elfelejtette közölni, hogy a fél fülére siket. Úgy hogy amúgy se hallott engem jól, de ezen a helyen konkrétan semmit, de semmit nem értett abból, amit mondtam neki. Nem ismeritek a beszéd hangom, de eléggé magas és halk is, vagyis az üvöltözés egy hangos kocsmában egy fél süket sráccal, hát… nem az én sportom, maradjunk annyiban. Megittam az italom, aztán eljöttem, de megbeszéltem vele, hogy szerintem nagyon kedves (tényleg az volt), de nem illünk össze.
A Lomis – Virág
Én egy egyetemi baráti társaságból keveredtem össze a randipartneremmel, aki első benyomásra szimpatikus volt, és még chatelni is kellemes volt vele. Így hát pár hét után örömmel belementem egy randiba, és titkon nagy reményeket fűztem a dologhoz. Egy kávézóba indultunk a Király utcán végigbarangolva, pechemre (vagy inkább szerencsémre) épp akkor volt egy kiadós lomtalanítás. A srác pedig az első randi első pár percében nekiállt mellettem lomizni, és mutogatta a kibányászott tárgyakat. Ezután az egész kávézás csak a lomtalanítás csínjáról volt hajlandó beszélgetni velem, úgyhogy be is vetettem a ” fú, a barátnőmnek azonnal szüksége van rám” trükköt. Nem volt második randi.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!