Egy új kutatás szerint igen, vagy legalábbis részben.
A pénz és a boldogság kapcsolata enyhén szólva is bonyolult. Néhány kutatás megállapította, hogy a magasabb jövedelem összefügg az emberek általános elégedettségével, de nem az egyik pillanatról a másikra jövő boldogsággal. Egyéb kutatások szerint a vagyon megmagyarázza az emberek boldogságában bekövetkezett csekély (kevesebb, mint 1 százalékos) változások. Más kutatások szerint a pénz és a boldogság kapcsolata sokkal erősebb ezeknél – írja a Psychology Today.
Boldogság gyakorisága
Egy új kutatás a Social Psychology and Personality Science című folyóiratban jelent meg arról, hogy pénzen legalább egyfajta boldogságot meg tudunk vásárolni – ezt a pszichológusok „boldogság gyakoriságának” nevezik.
“Korábbi kutatásokra támaszkodtunk, amik különbséget tesznek a boldogság gyakorisága és intenzitása között, arra utalva, hogy a magasabb jövedelem következetesebben kapcsolódik ahhoz, hogy az egyének milyen gyakran élik meg a boldogságot, mint hogy az egyes epizódok milyen intenzíven boldogok” – mondják a szerzők Jon Jachimowicz vezetésével a Harvard Business School-tól. “Azt mutatjuk be, hogy a boldogság gyakorisága alapozza meg a jövedelem és az élettel való elégedettség kapcsolatát.”
E következtetéshez a pszichológusok 1290 amerikai felnőttet toboroztak egy rövid online tanulmányban való részvételre. A résztvevőket arra kérték, hogy átlagosan számoljanak be arról, hogy milyen gyakran éltek meg a boldogságot („havonta kb. egyszer”, „hetente kb. egyszer”, „naponta kb. egyszer”, „naponta kb. 2-3 alkalommal”, ill. „Minden nap több mint háromszor”), valamint az egyes boldogságérzések intenzitására is rákérdeztek („nagyon alacsony”, „alacsony”, „mérsékelt”, „magas” vagy „nagyon magas”). A résztvevőket ezután arra kérték, hogy számoljanak be a háztartások éves jövedelméről és válaszoljanak meg egy sor demográfiai kérdést.
A tudósok megállapították, hogy a jövedelem a boldogság gyakoriságával volt összefüggésben, de nem a boldogság intenzitásával. Pontosabban azok az egyének, akik magasabb jövedelmekről számoltak be, gyakrabban élték meg a boldogságot, mint az alacsonyabb jövedelműek.
Miért lehet ez?
A szerzők ezt követően megkísérelték kideríteni, hogy miért létezhet ez az összefüggés. Elméletük szerint ennek köze lehet ahhoz, hogy az emberek boldogságát elősegítő szabadidős tevékenységeket gyakrabban engedhetik meg azok, akiknek több pénzük van. Korábbi kutatások szerint például a gazdag emberek aktívabb szabadidős tevékenységeket folytatnak, miközben a nem gazdag az egyének passzívabb szabadidős tevékenységeket folytatnak, mint például tévézés, szundítás és pihenés. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a pénz megnövekedett jóléthez kapcsolódik.
Korábbi kutatások is erre jutottak
Ennek az ötletnek a tesztelésére a tudósok a 2012–2013-as amerikai időfelhasználási felmérés adatait tárták fel. Ebben a felmérésben több mint 20 000 amerikai felnőttet kértek fel, hogy tegyenek jelentést mindenről, amit a felmérés megkezdése előtti napon tettek. A résztvevőket arra is kérték, hogy értékeljék érzelmi állapotukat a nap különböző időpontjaiban. Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy kiszámítsák a boldogság gyakoriságát és az intenzitását, és összehangolják ezeket az értékeket az emberek által végzett tevékenységekkel.
Ismét találtak bizonyítékokat, amik a jövedelmet a boldogság gyakoriságához kapcsolják, de nem az intenzitáshoz. Azt is megállapították, hogy az alacsonyabb jövedelműek passzívabb szabadidős tevékenységeket folytatnak, ami részben megmagyarázta, hogy ezek az egyének miért tapasztalták ritkábban a boldogságot.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy “a jövedelem nem hoz intenzívebb boldogságot, de gyakoribbá tudja tenni az érzést.”
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
