Sokan ismerik a fülzúgást, de nem tulajdonítanak ennek nagy ügyet. Van azonban egy nem elhanyagolható csoport, akik súlyosan szenvednek fülzúgástól.
Fülzúgás: nem csak egy kis probléma
Gyötrő sípolás, susogás, sziszegés vagy csengés: Így írják le szenvedésüket a krónikus fülzúgásban szenvedők. A fülben lévő zajok stresszt okoznak, az érintettek visszavonulnak, és minden további zaj fájdalmas. A mellékhatások közé tartozik a szédülés, a rossz közérzet és akár depresszió is. Dr. Rahul Gupta a graubündeni Beverin Cazis Klinikából azt mondjai: “A fülzúgás nem fenyegető vagy veszélyes.” A pszichiátriára szakosodott főorvos azonban megerősíti, hogy a fülben lévő zajok nagyon bosszantóak lehetnek. Nem minden fülzúgás igényel kezelést, aki képes megbirkózni a zajokkal, terápia nélkül élhet együtt velük.
Hangos zene, mint kiváltó ok
Akut fülzúgás esetén általában halláskárosodás van a háttérben, például hallássérülés a túlzott hangerő miatt. A túl sok hangos zene akut fülzúgáshoz vezet, amit gyakran kortizonnal lehet kezelni. „Ha nem teszik, a szenvedés krónikussá válik. A fizikai ok megszűnik, és a tinnitus önálló életet él az agyban” -magyarázza dr. Gupta. Az agyi aktivitás valóban mérhető, tehát nem képzeletbeli zajról van szó. Ezt már hallókészülékkel kell kezelni.
Interdiszciplináris kezelés a klinikán
A Beverin Cazis Clinic a krónikusan dekompenzált fülzúgásra specializálódott. A krónikus három hónapnál hosszabb időt jelent, a dekompenzált pedig azt jelenti, hogy az érintettek már nem tudnak megbirkózni a pszichoszomatikus betegséggel. A sikeres kezelés csak interdiszciplináris terápiával lehetséges. Ilyenkor részletes nyak-, orr- és füldiagnosztika mellett pszichoterápiát, fizioterápiát és gyógyszeres kezeléseket is alkalmaznak. „A fülzúgás ellen valójában nincsenek gyógyszerek. Különleges esetekben pszichiátriai gyógyszereket, például antidepresszánsokat használunk, amelyek pozitív hatással vannak az alvásra – mondja a szakember. A nagyon súlyos fülzúgásban szenvedő betegeket kezdetben segíteni kell, hogy egyáltalán képesek legyenek a terápiára.
A fekvőbeteg kezelés lényege a zene- és hallásterápia. Célja, hogy a hallást ismét pozitív dologként érzékeljék a betegek. “Kimegyünk a természetbe a páciensekkel, néha bekötött szemmel, hogy csak a hallásra koncentráljanak” – mondja a főorvos. A kezelést mozgás- és kreatív terápiával, valamint tánccal egészítik ki. Mindenekelőtt fontos megérteni, hogy a tünetek nem fenyegetőek. Meditáció , izomlazítás, jóga segíthet. “Kezdetben szörnyű stressz a betegek számára, mert minden nyugodtan történik, és a fülzúgás a legerősebb ebben a helyzetben” – jegyzi meg dr. Rahul Gupta.
A járvány miatt gyakoribb a fülzúgás
A fülzúgás bárkit érinthet, kortól és nemtől függetlenül. Az, hogy hogyan reagálunk a fülek zajára, szintén a személyiséggel függ össze. A fülzúgás a lélek riasztórendszere. Ha valami nincs rendben, a lelkünk bejelentést tesz. Gyakran ez a helyzet a pszichoszomatikus betegségeknél ” – magyarázza dr. Gupta. A járvány során a fülzúgás egyre gyakoribbá és kifejezettebbé vált sok emberben, ami valószínűleg a társadalmi visszavonulással függ össze.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
