A pszichológusok általában három kötődési stílust különböztetnek meg, amelyek többnyire nemcsak partnereink, hanem érzéseink és viselkedésünk szempontjából is fontosak. Melyikkel azonosulsz nagy valószínűséggel? A cikkből kiderül.
Kötődési stílusok
A legtöbben ezt már biztosan észrevették: Az emberek néha nagyon másképp viselkednek a kapcsolatokban – legyen szó barátságokról, partnerségekről, rokonokról vagy kollegiális kapcsolatokról. Mindannyian más elvárásokat és követelményeket támasztunk egy kapcsolattal szemben, néha teljesen más szerepekben érezzük otthon magunkat mint embertársaink. Más prioritásokat tűzünk ki, és másként értékelünk és érzünk. Ez persze konfliktusokhoz vezethet, de mindenekelőtt jó dolog is van benne: egyéniségünk és az ebből fakadó sokszínűség az együttélésben az egyik nagyon nagy erősségünk, aminek sokkal többet köszönhetünk, mint amennyit zavar bennünket. És a párkapcsolati viselkedésünk csak egy része ennek az egyéniségnek.
Mi alakítja kötődési stílusunkat és mit jelent az életünk számára?
Párkapcsolati viselkedésünk egyik aspektusa a kötődési stílusunk, amely a pszichológusok szerint nagymértékben függ attól, hogy a legkorábbi társadalmi tapasztalataink hogyan néztek ki és formáltak minket. Például a szüleinkhez vagy testvéreinkhez fűződő viszony. Minden bizonnyal más tényezők is szerepet játszanak (gének, születési év, történelmi kontextus amelyben születtünk, jellem, csillagjegy, felmenők, időjárási körülmények és még sorolhatnánk), de a szakértők egyöntetűen egyetértenek abban, hogy a kora gyermekkori tapasztalataink alakítják a kötődési stílusunkat.
Ahogy Paula Durlofsky tudós írja a Psychology Today című könyvében, a kötődési stílusunk nemcsak kapcsolatainkra van hatással, hanem személyiségünk olyan szerves része, hogy az élet más területein is szerepet játszik, például a közösségi médiával folytatott kapcsolatainkban. Hangsúlyozza azonban: a kötődési stílusok megváltoztathatók. Emberként egy életen át fejlődünk, és ha akarjuk, meg is törhetjük a kialakult mintákat és viselkedést. Ehhez azonban először magunkban kell észlelnünk őket, meg kell értenünk és fel kell ismernünk őket a cselekedeteinkben – ami általában jobban működik, ha vannak feltételeink rájuk.
A kötődés három stílusa
A pszichológusok a következő három fő kötődési stílust különböztetik meg:
Biztonságos
Az ilyen kötődési stílusú emberek jellemzően stabil önbecsüléssel rendelkeznek, önbizalmat árasztanak, és egészségesen közelítik meg saját érzelmeiket és szükségleteiket. Legtöbben szerető otthonban nőttek fel, ahol a biztonság érzését kapták. A biztonságos kötődési stílussal rendelkező embereknek általában nem okoz gondot, hogy szabadságot adjanak másoknak, bíznak, megbocsátanak vagy megnyílnak. Általában egészséges és kiegyensúlyozott kapcsolatokat tartanak fenn, amelyek stabilitást, értelmet és örömet adnak nekik az életben.
Szorongó
Az aggódó kötődési stílus általában instabil önértékeléssel és bizonytalansággal társul. Az érintett emberek félnek az elutasítástól, nagy jelentőséget tulajdonítanak az elismerésnek és a megerősítésnek, és nagyon félnek felfedni magukat másoknak. Mert mélyen belül nagyon fájna nekik, ha nem fogadnák el őket. Ennek hátterében tipikusan a kisgyermekkori élmények állnak, mint például a struktúra és az ellátás hiánya, vagy egy nagyon átláthatatlan és kiszámíthatatlan nevelési stílus. A társas kapcsolatokban a szorongó kötődési típusok hajlamosak ragaszkodni. Ahelyett hogy kiállnának szükségleteik mellett, mindig próbálnak másoknak tetszeni és kielégíteni őket, ami általában egyensúlyhiányhoz és meglehetősen konfliktusokkal terhelt kapcsolatokhoz vezet, amelyek több energiába kerülnek, mint amennyit adnak.
Elkerülő
Az elkerülő kötődési stílus gyakran olyan személyiségjegyekkel függ össze, mint a pesszimizmus és a lemondóbb, sorsszerűbb életszemlélet. Leginkább a kisgyermekkori tapasztalatokon alapul, mint például a gyakori egyedüllét, a szülők, akik kevéssé voltak jelen és érzelmileg elérhetetlenek voltak. Az elhatárolódás és a bizalmatlanság még a legszorosabb kapcsolatokban is, mint például a partnerség, jellemző az elkerülő kötődési magatartásra. Az érintettek kerülik az intimitást és a közelséget, és nagyobb jelentőséget tulajdonítanak függetlenségük megőrzésének, mint az egymással való kapcsolattartásnak. Ez szinte lehetetlenné teszi számukra, hogy igazán élvezzék a kapcsolatot, és gazdagítónak találják. Természetesen felnőttként már nem tudunk változtatni azon amit gyermekkorunkban tapasztaltunk. El kell fogadnunk azt, ami és ahogyan alakított minket. De ahogy mondtam: soha nem késő kitörni tanult mintáinkból. A figyelem és a motiváció mellett más emberek és a velük való kapcsolataink is segíthetnek. Különösen, ha a kötődési stílusról van szó – mondják a pszichológusok.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
Hasonló bejegyzések:
Miért a férfiak szenvednek jobban az elköteleződéstől való félelemtől?
Pszichológusok szerint: Ezért van három nagy szerelmünk az életben
Beteg szerelem: Hogyan lehet kilépni a társfüggő kapcsolatokból?
Óva intenek a pszichológusok: 6 dolog, amit a szülőként ne mondj a lányodnak
3 párkapcsolati probléma, aminek a gyökerei a gyerekkorunkból erednek
