Örökké karcsúnak lenni – ki ne álmodna róla? De úgy tűnik, nem minden embernek vannak ehhez azonos (genetikai) előfeltételei. Így néhányan azt ehetnek, amit akarnak, és még mindig karcsúak maradnak. Mások viszont már attól is híznak, hogy csak nézik. A kutatók azt gyanítják, hogy ez a génjeinknek is köszönhető.
Hízékonyság – ez lehet az oka
Valahogy sejtettük, hogy a génjeink nem ártatlanok az egészben. Mert miközben mi magunk harcolunk minden kiló ellen, a legjobb barátnőnk ott ül mellettünk, és élvezettel majszolja a chipseit, és egy grammot sem hízik. Annyit elárulunk: ez nem egy olyan jelenség, ami csak téged érint. A kutatóknak évekig az is fejtörést okozott, hogy egyesek miért nőnek gyorsabban, mint mások.
Lehet, hogy a gének a hibásak
Minden élőlény tervrajza: a gének. Ezek a DNS kis részei, amelyek kölcsönhatásukban jelentősen alakítják az egyén tulajdonságait. Például meghatározzák a testméretünket, a hajszínünket és a személyiség bizonyos jellemzőit.
Szinte nyilvánvaló, hogy a testünket is formálják, és valóban, a testalkat örökletesnek tűnik, amint azt egy tanulmány kimutatta. A gyerekek akiknek a szülei kövérek, sokszor automatikusan túlsúlyossá válnak. Az, hogy melyik gének felelősek a hatásért, más kérdés. A kutatóknak már több mint 400 gént sikerült azonosítaniuk, amelyek – kifejeződésüktől függően – elősegíthetik a „kövérséget” – ahogy Daniel Wallerstorfer molekuláris biológus írja könyvében. Három ilyen gén azonban különösen hizlalónak tekinthető:
Az FTO gén: A „zsírtömeggel és elhízással kapcsolatos gén” vagy röviden az FTO gén szabályozza a zsíranyagcserét a szervezetben. A hordozott génváltozattól függően biztosítja, hogy bizonyos zsírsejtek elégessék vagy tárolják az általuk felszívott zsírt.
A leptin gén: A leptin jelzi az agynak, hogy a zsírsejtek megteltek, és ezáltal a jóllakottság érzését váltja ki. A kutatók szerint a leptin génhibás embereknél fennáll a folyamatos túlevés veszélye, ami hosszútávon elhízáshoz vezethet.
Az MC4R gén: A „melanocortin-4 receptor gén” (röviden MC4R) a leptin génhez hasonló irányba halad. Ez azonban nem a jóllakottságot határozza meg, hanem az étvágyat. Egyes változatok biztosítják, hogy azok, akik viselik, szinte soha nem gondolnak az étkezésre, és így karcsúak maradnak. Mások viszont állandóan mindenütt jelenlévővé teszik az evés vágyát.
Általában azonban sok gén kölcsönhatása növeli az elhízás általános kockázatát. Egyes gének a test alakját is meghatározzák, vagyis azt, hogy a zsír hol és milyen gyorsan tapad a testhez.
A „vékonyság” is a génekben van
Régóta vitathatatlan, hogy a túlsúlyt és az elhízást a gének alakítják. Az ellenkezőjét azonban – nevezetesen, hogy a karcsúságnak vannak specifikus génváltozatai – gyanították, de sokáig nem tudták bizonyítani. Most már világos: vannak olyan genetikai követelmények, amelyek az alacsony BMI-t részesítik előnyben, amint azt egy 2019-es tanulmány kimutatta.
Egy másik kísérletben az ALK gént fedezték fel, mint lehetséges karcsúsító szert. Például azok az egerek, amelyekből a gént előzetesen eltávolították, automatikusan vékonyabbak voltak. A génmódosított állatok még akkor sem híztak újra, ha magas zsírtartalmú étrendet kaptak. Hasonló gén a karcsú emberekben is jelen lehet.
Szóval tiszta genetika?
Azok, akik nincsenek megajándékozva a fogyókúra formulájával, most feltehetik maguknak a kérdést: Miért küzdjek nap mint nap, ha a súlyom amúgy is genetikai eredetű? Egyszerű: mert a gének nem minden. A Marburgi Egyetem professzorai azt feltételezik, hogy testsúlyunknak csak körülbelül 60 százaléka genetikailag hajlamos.
Ez még mindig igazságtalan, de mozgásteret hagy nekünk. Mert a maradék 40 százalékot mi magunk határozzuk meg. És az életmódunkkal mindenekelőtt: diétával és mozgással. Még a genetikailag „rossz” hajlamú emberek is karcsúak maradhatnak egy életen át.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
