Növekszik-e az intelligenciánk az életünk során, ha ennek megfelelően ösztönözzük? Egy tanulmány szerint nem. Nyilván van egy bizonyos kor is, ami után már nem leszünk okosabbak.
Tanulmány az intelligencia fejlődéséről sakkjátékok alapján
Amikor a tudomány az intelligenciát kutatja, szereti a sakkjátékokat alapul venni. Mivel a sakk egy kognitív szempontból különösen összetett feladat kiváló példája, az intelligenciájukra vonatkozó következtetések különösen jól vonhatók le a játékosok és lépéseik alapján.
Egy német, holland és svájci kutatócsoport 24 000 sakkjátszmát elemzett összesen 125 évből, 1890 és 2014 között. A mintegy 1,6 millió mozdulatból a tudósok a játékosok intelligenciájára kívántak következtetéseket levonni. Az évek során az intelligencia fejlesztésére összpontosítottak, például összehasonlították a 30 évesek intelligenciáját 1900-ban, és a 30 évesek intelligenciájával 2014-ben. Ennek a nagy tanulmánynak az eredményei figyelemre méltóak.
Annak érdekében, hogy a kutatók véleményt alkossanak arról, hogy a sakkozók milyen okosak voltak a különböző időpontokban, összehasonlították a valódi mozdulatokat egy sakkkomputer optimális lépéseivel. A tanulmányok készítői így matematikailag is meg tudták pontosan megmondani, hogy a játékosok milyen életkorban érték el szellemi teljesítményük csúcsát – és mikor kezdtek hanyatlásnak indulni kognitív képességeik.
Ettől a kortól kezdve intelligenciánk nem növekszik
A tanulmány két eredménye különösen izgalmas. Az első: Az, hogy valaki mennyire sakkozik jól– vagyis mennyire tartják okosnak a kutatók – az életkorától függ. És valóban, 35 évesen az intelligenciánk tetőzik, ám ez után a kor után úgy tűnik, kognitív képességeink már nem növekednek.
A nemzetközi tanulmány második megállapítása az, hogy az emberek ma okosabbak, mint az elmúlt évtizedekben. De miért van az, hogy ma okosabbak vagyunk őseinknél? “Azok a körülmények, amelyek között az emberek manapság felnőnek, döntően befolyásolják kognitív képességeik fejlődését” – magyarázza Uwe Sunde közgazdász és a tanulmány társszerzője, a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem munkatársa. Az egyik ilyen változó feltétel a technológia: a korábbi generációkhoz képest ma az emberek (többnyire) kénytelenek lépést tartani a digitális világgal.
A kognitív intelligencia nem minden
Azonban ma láthatóan még mindig 35 évesen érjük el intelligenciacsúcsunkat – akárcsak az előttünk álló generációk. Ez persze nem jelenti azt, hogy 36 éves korunk után többé-kevésbé folyamatosan hülyék leszünk. Szerencsére a tanulmányban vizsgált kognitív képességek csak egy részét képezik intelligenciánknak. E logikai készségek mellett a szociális és érzelmi intelligencia határozza meg, hogy mennyire boldogulunk az életben.
Egy másik szempont, amely úgy tűnik, hogy nem játszik szerepet a tanulmányban, a neuroplaszticitás. Ez azt jelenti, hogy agyunk képes folyamatosan változtatni és optimalizálni szerkezetét – például amikor tanulnunk kell valamit vagy alkalmazkodnunk kell egy új helyzethez. És szerencsére ezt az ajándékot egy életre megőrizzük -mondják a szakemberek.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
Hasonló bejegyzések:
Ez a legfontosabb képesség a sikerességhez – a tudomány szerint
A könyvmolyok tovább élnek? 5 ok, amiért érdemes minden nap elolvasnunk egy könyvet
Nostradamus legszörnyűbb próféciái: melyikük vált már valóra, és mi vár ránk a jövőben
Tudtad? 7 óránál több alvás árthat ennek a korosztálynak
Hogyan hat a hideg az agyra? Kiderítettük
