Elmondjuk, milyen mulasztások akadályoznak meg bennünket abban, hogy kordában tartsuk pénzügyi helyzetünket.
Piszkos anyagiak: Hol rontjuk el?
Talán az iskolában bizonyos órákon a családi költségvetés tervezésének alapjait már ismertették velünk, de ha azóta nem mentünk közgazdásznak vagy könyvelőnek tanulni, akkor valószínűleg a kizárólagos pénzkezelés további szabályait már nem tanultuk meg. És bármi legyen is a sikerünk, azt gondoljuk hogy egy dolgot biztosan megértettünk mindannyian: az anyagi helyzetet kizárólag a mindennapi pénzügyi döntéseink összessége határozza meg. Azt viszont már nem könnyű kontrollálni, hogy hogyan válasszunk helyesen, hogy véletlenül se hozzunk létre sértő réseket a költségvetésben. Természetesen a pénzügyek rendezése és az anyagi gyarapodás nem megy azonnal, de kezdhetjük legalább a leggyakoribb pénzügyi hibák elemzésével a leckét. Ezeket ugyanis sajnos a legtöbben (még) elkövetjük.
Gyakran és kis mennyiségben költünk
Kezdjük a legnyilvánvalóbbal: bevételünk egy része haszontalan apróságokra megy el. Egy cappuccino reggelente a legközelebbi kávézóból, vagy ha hetente egyszer egy étterembe megyünk a barátokkal, az kevés hatással lehet a havi költségvetésünkre, de ha a jövőben jobban belegondolunk, akkor egy vacsora egy étteremben mondjuk elég tetemes kiadást eredményezhet havonta. Természetesen nem buzdítunk arra, hogy lemondj az élet hétköznapi örömeiről, de ha anyagi nehézségekkel küzdesz, érdemes észben tartani, hogy heti egy étterembeli vacsora lemondásával (vagy legalábbis csökkentett havi étterembe járással), sok pénzt takaríthatunk meg.
Sőt, a népgazdaságtanban még egy speciálisan megfogalmazott elv is létezik ennek a hibának a leírására – az úgynevezett „latte elv”. Jelentése nagyon egyszerű: ha naponta csak egy csésze aromás kávét utasítunk el egy kávézóban, már egy év elteltével jó összeget takaríthatunk meg. A megtakarított pénzt pedig befektethetjük.
Nem spórolunk
Az „itt és mostban élni” természetesen jó mantra, de a modern világban csak a kisgyermekek engedhetik meg maguknak, hogy úgy éljenek, hogy ne nézzenek a jövőbe. Az élet kiszámíthatatlan, és bármennyire is stabilnak tűnik most a helyzet, fennáll annak a veszélye, hogy egy napon megtakarításra lesz szükségünk. Hogyan kezdjük a spórolást? Próbáljuk meg minden hónapban megtakarítani bevételünk legalább 30%-át: az év végére elég sok pénzünk lesz felhalmozott.
Nem tervezünk
Mint már említettük, anyagi helyzetünk közvetlenül a saját döntéseinktől függ. Ilyen értelemben épp olyan szükséges a költségtervezés, mint a munkanap, hét stb. megtervezése. Fontos, hogy minden anyagi célt leírjunk: lehet, hogy jövőre autót veszünk, vagy öt év múlva fizethetjük egy gyerekünk főiskolai oktatását. Itt ugyanaz a rendszer működik, mint a teendőlista összeállításánál: nem fogjuk megérteni, amíg le nem írjuk.
A kommunikációs sebességet nem figyeljük
Bekapcsoljuk az automatikus fizetést az internetre, a TV-re, a mobilra, megszokjuk azt az összeget, amelyet havonta levonnak a számlánkról, és már nem is érdekel minket, hogy mit fizetünk. Vagy veszünk egy csomagot, ami több ezer forintba kerül, de a korlátlan internethez most egy tévés csomag is jár, amit nem is nézünk… Ismerős? A kommunikációs fizetéseknél (valamint mindenféle akcióban, ajánlatban, ajándékozásban) nagyon könnyű összezavarodni, mert mondjuk ha túllépjük a mobilinternet limitet, akkor minden további gigabájtért hatalmas összegeket számít fel a szolgáltató. Ennek eredményeként a tarifa kétszeresét vagy akár háromszorosát költjük el.
Ilyenkor ismét szánjunk egy órát az időnkből, vezessünk statisztikát (keressük a szolgáltatót a személyes fiókunkban), és elemezzük a kiadásainkat. Valóban szükségünk van 500 percre és ugyanennyi ingyenes SMS-re, ha a közösségi hálózatokon vagy az azonnali üzenetküldőkön kívül semmit sem nyitunk meg az okostelefonunkon? Valóban szükségünk van egy tarifára, amellyel akár 4 GB mobilforgalmat is letölthetünk, ha csak a hírfolyamokat nézzük az interneten? Ha nem, akkor válasszunk új csomagot, amelynek limitje jobban megfelel a valós igényeinknek.
Impulzus vásárlás
Talán ez a fogyasztói társadalom egyik legnagyobb bűne. Annyira megszoktuk hogy mindent egyszerre kapunk meg, hogy még azokban a pillanatokban is, amikor nem túl kedvező anyagi helyzetben vagyunk, továbbra is jegyet vásárolunk egy-egy film premier vetítésére, hatalmas összegeket költünk új kollekciók dolgaira (anélkül, hogy megvárnánk a kedvezményeket), és hitelre vásárolnánk egy újonnan megjelent okostelefont (majd átkozzuk magunkat a következő hat hónapban). Ilyen pillanatokban hasznos hallgatni a logikára: sürgősen szükségünk van erre vagy arra? 100-ból 99 esetben az elménk azt fogja mondani, hogy várhatunk a jobb időkig – mondják a szakemberek.
Ha érdekelnek hasonló hírek, ezeket a bejegyzéseket neked ajánljuk, megtalálsz minket a Facebookon is!
